A bíróság szerint ugyanis, noha megalapozott a társadalmi igény arra, hogy a jogi szolgáltatás szakszerű legyen, önmagában nem okoz szakszerűtlenséget, ha egy az ágazatban jártas szolgáltató teszi ezt – pláne, ha a cég szakvizsgázott ügyvédet is alkalmaz.
Megjegyzendő, hogy erre a következtetésre a legfelsőbb bíróság 2019-ben azt is mérlegelve jutott, hogy tekintetbe vette azt, hogy 2002-ben és 2008-ban is történt olyan fejlemény a német jogalkalmazás fejlődésében, amely a jogi szolgáltatói tevékenység liberalizációja irányába hat.
A 2020. január végén elfogadott – szóban forgó tervezet – értelmében a követelésbehajtó szolgáltatók tehát jogszerűen nyújthatnak átfogó jogi tanácsadást, ennek előfeltétele pedig a jelenleginél sokkal átláthatóbb működési modellre való átállás, és az ügyfeleknek a jelenleginél sokkal szélesebb körű felvilágosítása. Ez azért szükséges, mert egyfajta átvilágítás előzi meg a cégek tevékenységét a német hatóságok részéről annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a jogi szolgáltatás színvonala kielégítő.
A mintegy ügyvédi tevékenység végzésére felhatalmazott követeléskezelő cégek működésük során akár finanszírozó cégekkel is együttműködhetnek majd, sőt,
ügyfeleikkel sikerdíjban is megállapodhatnak.