Monumentális szobrot kapott Belgrádban a szerb államalapító

2021. január 28. 12:39

23,5 méter és 68 tonna.

2021. január 28. 12:39
null

Óriási, a Nyugat-Balkánon ritkaságnak számító méreteivel azonnal Belgrád legnagyobb szobrává és látványosságává vált Nemanja István fejedelem szerda este átadott szobra.

A maga 23,5 méterével, valamint 68 tonnájával a Nyugat-Balkán második legnagyobb emlékműve lett a szerb főváros szívében található szobor. A térség legnagyobb emlékműve a Szkopjéban található, 28 méteres Nagy Sándor-szobor. Alekszandr Rukavisnyikov orosz szobrász és Petar Arsic szerb építész közös műve az egykori vasútállomás előtt található, Nemanja Istvánt egyik kezében karddal, a másikban legfontosabb művét, a hilandari nyilatkozatot tartja.   

A szoborállítást erős bírálatok követték,

sokan nehezményezték, hogy miért éppen a vasútállomás előtti térre került, másokat az érdekelte, mennyit fizetett érte Belgrád, de a kinézetét is kritizálták, túl nagynak, túl giccsesnek, „túl ortodoxnak” is nevezték arany díszítései miatt. Nemanja István szobrát az ország vezető politikusainak jelenlétében leplezték le. Aleksandar Vucic szerb államfő az emlékműről azt mondta, soha nem látott még ilyen monumentális és gyönyörű alkotást. Nemanja István szerb fejedelem a 12. század végén élt a mai Közép-Szerbia területén. Egyre terebélyesedő, meghódított területei adták a későbbi Szerbia alapját, amelynek István fia, Nemanjic István lett az első királya, Elsőnek koronázott István néven.   

Szerbia a 13. században a fejlettebb európai országok közé tartozott.

A Nemanjicsok írott jogszabályokkal és jelentős írásos emlékekkel gazdagították a kor kultúráját. Nemanja István megírta a hilandari nyilatkozatot, amely részben jogi, részben önéletrajzi írás, fiai pedig életrajzot írtak róla. Emellett számos vallási dokumentum született abban az időben, amikor Európa keresztény katonái kereszteshadjáratokban vettek részt, Angliában Földnélküli János aláírta a Magna Chartát, Fibonacci olasz matematikus megírta Liber Abaci című könyvét, amely elterjesztette az arab számokat Európában, Keleten pedig éppen nagykánná választották a Mongol Birodalom megalapítóját, Dzsingisz kánt. A Nemanjics-dinasztia a családalapító, Nemanja István fejedelemségétől, vagyis 1166-tól 1371-ig ült Szerbia trónján, 11 uralkodót adott az országnak.

(MTI)

Nyitókép: Tanjug/ Pannon rtv

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vakfolt
2021. január 28. 16:38
Az ugye megvan, hogy mikor Nemanja István Szerbiát szervezett, annak Nándorfehérvár baromira nem volt része? Úgy 75-100km délre volt a területük határa. Sőt, akkoriban foglalták el a mai Montenegrót, és Észak-Albániát. Persze voltak követeléseik, hogy a Száváig az szerb vidék, és Mohács után tolták bele Szerbiát úgy 200 km Magyarországba, illetve ezután kezdődött a magyarok déli kiszorítása. De tőlem aztán örüljenek maguknak, amennyit bírnak, ha a magyarokkal tisztességesen bánnak.
Akitlosz
2021. január 28. 16:04
Mint Bill Clinton Pristinában
Petkó Zsigmond
2021. január 28. 14:48
Na igen. István, aki senkinek nem anyja, életében nem járt Nándorfehérvárt. S mivel ezt minden szerb tudja, ezért tették a szobrát oda, ahova. Atyaég, kikkel van tele a világ...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!