A vallási vezető szerint a vallás kisajátítása a gond politikai célokra.
A törökországi és közel-keleti keresztényeknek nem a muszlim többségi társadalommal kapcsolatos felekezeti eltérések, hanem a vallás politikai célokra történő kisajátítása okoz gondot – jelentette ki pénteken I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a Famille chretienne című francia hetilapnak adott interjújában, amelyből Kathpress katolikus hírügynökség idézett pénteken. A pátriárka szerint a közel-keleti feszültségek akadályozzák a gazdag múltjukat megőrizni kívánó keresztények jövőjét. Kijelentette, hogy túl gyakran bűnbakként használják, illetve ezzel párhuzamosan veszélyként állítják be a vallási kisebbségeket a Közel-Keleten.
„A közel-keleti keresztények nem akarnak mást, mint hogy a többi polgárhoz hasonlóan vallásukat szabadon gyakorolhassák” – emelte ki I. Bartolomaiosz. Mint mondta, el kell szakadni az oszmán hagyománytól, miszerint a keresztények a muzulmánok védelmére szoruló (dzimmi) emberek, akiknek különadót kell fizetniük. Ez a hagyomány nyomja rá bélyegét jogi és szimbolikus értelemben a keresztények helyzetére a török társadalomban. A Famille chretienne-nek adott interjújában a pátriárka ismét élesen bírálta az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítását. Kijelentette, hogy ennek az imaháznak a kultúrák találkozása és a párbeszéd helyének kellene lennie, de ehelyett most az egyeduralom egyszerű jelképévé vált. Ugyanakkor a világ, különösen a globális járvány idején az embereknek egyesítő, nem pedig megosztó jelképekre van szüksége – tette hozzá.
A múzeumokként működő templomok mecsetekké történő átalakítása sokat vitatott kérdésnek számít Törökországban. Mint mondta, az ökumenikus patriarkátus álláspontját ismételten kifejezte az ügyben és 2016-ban levelet is írt Mehmet Görmezhez, a Dianet vallásügyi hatóság akkori vezetőjéhez, amiben mély aggodalmát fejezte ki és hangsúlyozta, hogy a Hagia Sophia a kereszténység és az iszlám számára egyaránt szakrális jelentőséggel bír.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője 1935-ben múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek azt a minisztertanácsi döntést, amely erről rendelkezett. A török legfelsőbb közigazgatási bíróság tavaly júliusban semmisnek nyilvánította az akkori döntést, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és így néhány napra rá, 86 év után megtartották a székesegyházban az első muszlim imát Hagia Sophiában, amely ekkor már nagymecset lett.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Padovában egy élelmiszerbolt kirakata borzolja az új olaszok kedélyeit.
A politikai gondolkodás területén több közös van protestánsok és katolikusok között, mint különbség. Szilvay Gergely könyvrecenziója.
Irán lakosai 84 órája „vakon vannak”, lényegében polgárháborús állapotok uralkodnak.
Vannak dolgok, amiket nemcsak racionálisan kell értenünk, vagy elsősorban nem racionálisan kell értenünk, hanem átéreznünk kell és részt venni benne. Vízkereszt is ehhez segít hozzá. Szilvay Gergely írása.
Pedig a miniszterelnök csak viszonozta a humorista „szívességét”.
Ez a dolog már eldőlt, a mi dolgunk az lenne, hogy tovább díszítsük, tovább tökéletesítsük. Erre elb***uk az egészet.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
