A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett.
A felfedezésről a BBC News számolt be csütörtökön. Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban. A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések. „Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt készítsenek, amilyet akartak” – mondta el Maxime Aubert, a Science Advances folyóiratban megjelent felfedezésről készült tanulmány társszerzője.
Aubert, aki a kormeghatározás szakértője, a festményen talált kalcitlerakódást vizsgálta és Uránium-izotópos módszerrel állapította meg, hogy a lerakódás 45 ezer éves. A kutatók szerint ez igazolja, hogy a festmény legalább ilyen idős, de mint rámutattak, akár még ennél is régebbi lehet, mivel egyelőre csak a rajta talált kalcitlerakódást vizsgálták. A tanulmány szerint a festmény 136 centiméter hosszú és 54 centiméter magas. A disznó fején szarvszerű agyarak is láthatók, ami a faj kifejlett hím példányainak jellegzetessége. Az állat képe körül kézlenyomatok, valamint részben fennmaradt két további disznóábrázolás is látható.
A tanulmány másik szerzője, Adam Brumm szerint a barlangi festményen ábrázolt jelenetben a disznó a két másik disznó közötti harcot vagy interakciót szemlélhette. A kézlenyomatok elkészítéshez a művészeknek előbb rá kellett nyomniuk a kezüket a barlang falára, hogy azt fújják körbe a festékkel. A régészek abban bíznak, hogy a nyálmaradványok alapján sikerül DNS-mintát is azonosítaniuk. A barlangi állatábrázolás lehet a maga nemében a legöregebb ilyen festmény, de nem a legősibb festmény, mivel a dél-afrikai hashtagszerű ábrák, amelyek 73 ezer éve készültek, időben jóval megelőzik.
(MTI)
Fotó: AFP
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
A gép letért a repülési útvonaláról, amíg a pilóta és a másodpilóta is szunyókált.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Egy igazán különleges Árpád kori ékszerre bukkantak a mezőkeresztesi csata helyszínén.
A 37 éves, 25-szörös válogatott labdarúgó feljöhet az 5. helyre a legtöbb élvonalbeli mérkőzésen szerepelt labdarúgók örökranglistáján.
A színésznő arról is panaszkodott, hogy akkor sem kapott Jászai-díjat, „amikor még politikailag könnyebben osztogatták a Katonának”.
