Ezúttal Kanada próbálja megmenteni Ukrajnát
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
Az 1986-os atomkatasztrófa helyszíne hamarosan UNESCO világörökségi helyszínné válhat.
Három évtizeddel a szörnyű, 1986-os csernobili atomkatasztrófát követően jelentős változások történhetnek az egykori atomerőmű, illetve az azt körbeölelő település, Pripjaty életében, miután ukrán képviselők feltűntek az UNESCO párizsi központjában, hogy a helyszín világörökséggé való nyilvánításáért kampányoljanak. A még ma is csak Geiger-számlálóval megközelíthető különleges csernobili zóna 1986 áprilisában vált súlyosan fertőzötté, amikor is egy emberi gondatlanság miatt kialakult robbanás következtében radioaktív felhő lepte be Ukrajna és Fehéroroszország mai területének jelentős részét. Az egykoron virágzó szovjet település, Pripjaty teljesen elnéptelenedett: az evakuáció toronyházakat, üzleteket, hivatalos épületeket, illetve egy atomerőműt hagyott hátra. A szokatlan látvány évről-évre egyre több turistát vonzott, akik ellenőrzött körülmények között, szigorú szabályokat betartva ismerhették meg a helyszínen a csernobili atomerőmű tragikus történetét.
„A csernobili zóna immáron világhírű” – fogalmazott Maksym Polivko, az övezet egyik idegenvezetője. „Ma azonban nem rendelkezik semmilyen státusszal” – egészítette ki. A kijevi kormányzati kezdeményezés ezt változtathatja meg végleg. A cél, hogy Csernobil egy listán szerepelhessen többek közt a Tadzs Mahallal vagy a Stonehenge-el. A tisztviselők fő érve az egyébként főként kulturális helyszíneket elismerő szervezet irányába, hogy Csernobil immáron egy világhírű turisztikai attrakció jelentős történelmi töltettel és egy pozitív üzenettel az emberi erőfeszítés erejéről. Mindeközben az ukrán hatóságok számításai szerint további 24 ezer évig még mindig kizárt, hogy bárki is élhessen a csernobili zónában – olyan súlyosan szennyezett (ennek ellenére körülbelül 100 fő továbbra is lakik a zónában, illegális módon). Polivko szerint azért lenne fontos az UNESCO-státusz, hiszen így a hatóságok kötelezhetőek lennének arra, hogy megóvják a fennmaradt szovjet infrastruktúrát. „Itt minden javítást igényel” – fogalmazott.
Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter is hangoztatta a közelmúltban Csernobil jelentőségét. Mint fogalmazott, az atomkatasztrófa helyszíne „nemcsak az ukránok, hanem az egész emberiség számára” nagyon fontos. Tavaly rekordmennyiségű, 124 ezer turista látogatott el a helyszínre, melyből 100 ezer külföldi volt. Szakértők szerint az HBO a csernobili atomkatasztrófáról szóló sikersorozata jelentősen emelte a látogatók számát. Tkacsenko szerint ez is egy bizonyíték arra, hogy szükség lenne a helyszín kulturális örökséggé nyilvánítására. A kormány várhatóan márciusban fog konkrét javaslatot tenni, az UNESCO döntése 2023-ban reális leghamarabb.
Az 1986-os eseményeket követően Csernobil másik három reaktora továbbra is termelte az áramot, melyek közül az utolsó mindössze 2000-ben zárt be. Ukrajna idén december 15-én ünnepli a bezárás 20. évfordulóját. A negyedik rektor – mely a tragédiát okozta – jelenleg egy óriási betonszarkofág alatt található, melynek munkálata 2016-ban fejeződtek be.
Fotó: Turisták Csernobilban.