Javában zajlik a sebesültek számának összesítése, ezért adatokat egyelőre nem közölt a védelmi tárca.
A bakui védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint 2783 azeri katona halt meg a 44 napig tartó hegyi-karabahi harcokban. Baku a fegyveres konfliktus idején a hadiállapotra vonatkozó korlátozásokra hivatkozva nem tájékoztatott a katonai veszteségekről, most első ízben közölt róluk adatokat. A minisztérium honlapján megjelent közlemény szerint 103 elesett azonosítása van még folyamatban DNS-vizsgálattal. Több mint száz katona sorsa ismeretlen, és megteszik a szükséges intézkedések a felkutatásukra. Jelenleg 1245 azeri katonát ápolnak kórházban.
Az örmény egészségügyi minisztérium által ugyancsak csütörtökön közzétett összesítés szerint a harcokban 2718 örmény katona halt meg, de a számok nem véglegesek, egyre több elesettre derül fény. Javában zajlik a sebesültek számának összesítése, ezért adatokat egyelőre nem közölt a tárca.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azerik között. A térségben idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok a november 9-én Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodással értek véget.
(MTI)
(Fotó: Azerbajdzsáni harci járművek a hegyi-karabahi Kalbajar régióban, miután Azerbajdzsán átvette az ellenőrzést az eddig örmény kézben lévő terület felett 2020. december 2-án. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök november 10-én állapodott meg a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért vívott azeri-örmény harcok lezárásáról. A háromoldalú tűzszüneti megállapodás értelmében Örményországnak vissza kellett szolgáltatnia Azerbajdzsánnak a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.MTI/AP/Emrah Gürel)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
„Ha brüsszeli kormány jön, az ukrán maffia átjáróháza lesz Magyarország” – kemény üzenet a választások előtt.
Petschnig Mária Zita után Lengyel László is borította a bilit.
Egyre nagyobb az érdeklődés a Digitális Polgári Körök iránt, Kecskeméten is telt ház várja a miniszterelnököt.
