Marek Jan Chodakiewicz történész szerint a költségvetési megállapodásról szóló vita nem gazdasági kérdések, hanem az európai elit központosító törekvései miatt alakult ki. Magyarország és Lengyelország azonban nem hagyták magukat, végig kiálltak a nemzeti szuverenitás és a családi értékek védelme mellett.
A washingtoni Institute of World Politics történészprofesszora szerint a 2020-as esztendő egyik legfontosabb kérdésköre, vagyis az uniós költségvetéséről és a helyreállítási alapról szóló vita a posztmodernizmus és a tradicionalizmus közötti ellentétekre vezethető vissza. A brüsszeli politikai vezetés továbbra is arra törekszik, hogy rákényszerítse társadalomszervezési modelljét Lengyelországra és Magyarországra.
Ez a bevándorlás és a szexualitás ügye kapcsán rajzolódik ki leginkább, hiszen
az Unió központi szabályozást szeretne, amely a bevándorlás terén a kötelező kvótarendszert jelentené, míg a szexualitás esetében az LMBT-csoportokat és az abortuszt pártoló szabályokat.
A brüsszeli elit rasszistának, homofóbnak tartja a közép-európai kormányokat, mivel nem kívánják feladni, hogy jogot formáljanak a saját határaik feletti ellenőrzésre, és a házasságot férfi és nő közötti kapcsolatként definiálják. A lengyelek és a magyarok azoknak az ideológiáknak a következményeivel szemben védekeznek, amelyek előidézték Nyugat-Európa válságát.
Miközben a két ország saját kultúrájának és nemzeti szuverenitásának megőrzésére törekszik, sokat tesz a rászorulók megsegítése érdekében is.
Ennek jegyében Lengyelország például mintegy egymillió ukrán háborús menekültnek, valamint gazdasági bevándorlónak ad otthont, továbbá szír keresztényeket is befogadott. Emellett mindkét ország – kormányzati programjai és vallási kezdeményezései révén – fontos munkát végez a közel-keleti menekülttáborokban, a probléma gyökerénél nyújtva ezzel segítséget.
Az Unió nem ismeri fel, hogy ez a leghatékonyabb megoldás, és ehelyett a multikulturalizmus zászlaja alatt támogatják a tömeges bevándorlást. Hosszú távon ezzel erősítenék meg adóbevételüket, oldanák meg a munkaerőhiányt és fordítanák vissza a kontinens demográfiai hanyatlását. Ami pedig az LMBT ügyeket érinti, Brüsszel szerint Lengyelországnak és Magyarországnak is át kellene venni azt a Nyugat-Európában elterjedt megközelítést, amely a hagyományos családmodell helyett a melegházasságot és örökbefogadást védi, valamint kötelező iskolai érzékenyítést írna elő.
Ha a „renitens” országok engednének, azzal lehetőséget teremtenének további ideológiailag motivált központosító törekvéseknek, amelyek végső soron Brüsszel és Berlin diktatórikus hatalmát eredményeznék. A szerző úgy véli, ennek fényében kell vizsgálni a legutóbbi költségvetési vitát is, ugyanis
a lengyelek és a magyarok azért vétózták meg a tervezetet, mert az európai bürokraták a korlátlan bevándorláshoz és a „szexuális forradalomhoz” kötötték volna a megállapodást.
A két ország a vita során nem hátrált meg, ezért a mainstream liberális politikusok a média asszisztálásával támadást intéztek ellenük.
A történészprofesszor végezetül megállapítja, hogy Lengyelország és Magyarország 2004-es csatlakozásakor a két országot a szuverén nemzetállamok szabadpiaci uniójának ígérete vonzotta. Az EU azonban azóta olyan „szuperállammá” vált, amely a saját hatalmát a szabadság, a hagyományok, a család és a hazaszeretet ellen használja fel.
Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
