A testület szerint a dominánsan muszlim államokban, köztük az ázsiai-csendes-óceáni térségben, így Bangladesben, Pakisztánban, Afganisztánban, Üzbegisztánban, radikálisan nőtt a nyugatellenes hangulat és a franciaellenes retorika. Tádzsikisztán, a Kirgiz Köztársaság és Indonézia sem kivétel ez alól még akkor sem, ha a kormányok ezeken a helyeken nyugatbarátnak tekinthetőek.
Szélsőséges csoportok, például az Iszlám Állam és az Al-Kaida támadásokat is intéztek francia érdekeltségek ellen. Bangladesben nagyszabású tüntetések zajlottak Macron ellen. Pakisztánban maga a miniszterelnök, Imran Khan vezette a demonstrációkat, Emmanuel Macron francia elnököt azzal vádolva, hogy „megtámadja az iszlámot”. Azt mondta, hogy Macron „további polarizációt teremt, amely további radikalizálódáshoz fog vezetni”. A pakisztáni külügyminisztérium nyilatkozatot is kiadott, amelyben elítélte az úgynevezett „szisztematikus iszlamofób kampányt a szólásszabadság köntösében”
A pakisztáni Vallásügyi Minisztérium országos állami ünnepet hirdetett az Ashiq-e-Rasool (Mohamed próféta iránti szeretet) jegyében október 30. és november 6. között. Ezen ünnepségek részeként kis és közepes nyilvános összejöveteleket és vallási konferenciákat is tart a kormány. Nagyszabású tiltakozó gyűlések is várhatók ezen a héten – figyelmeztetett a Hindustan Times.