Jelentősen átalakul az orosz politikai rendszer

Az orosz parlament a múlt héten jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely a lehető legszélesebb körű immunitással ruházná fel az elnöki pozíciót betöltött politikusokat és családjaikat – számol be a Magyar Nemzet. Világszerte általánosan bevett gyakorlat, hogy az adott állam hivatalban lévő politikai vezetői a megbízatásuk ideje alatt immunitást élveznek, így nem folytatható ellenük büntetőeljárás, melyet lényegében csak a hazaárulás vádja szüntethet meg. Annál jóval ritkább, hogy az ország volt vezetője hivatali idejét követően is megtarthatja érinthetetlenségét, pedig a nemzetközi példák alapján az üldözés nem is olyan ritka – elég Nicolas Sarközy volt francia vagy Lula da Silva korábbi brazil elnökre gondolni.

Oroszországban Vlagyimir Putyin első elnöki rendelete volt, hogy még 1999. december 31-én aláírta a korábbi államfők immunitásáról szóló intézkedést. Ezt később törvényi formában a parlament is megerősítette 2001-ben. A törvény teljes immunitást adott a volt elnököknek a hivatali idejük alatt eltöltött időszakra, elődjének, Boris Jelcinnek pedig tényleg volt mitől tartania – elég csak az első csecsen háborúra, a parlament 1993-as feloszlatására és tankokkal lövetésére, vagy az oligarchákkal történt összefogására gondolni az 1996-os elnökválasztások idején.

Tovább szélesedő immunitás

Az új, elfogadás alatt lévő szabályozás azonban ezzel nem elégszik meg, továbbmegy: minden korábbi orosz elnök innentől élete végéig minden tekintetben érinthetetlenné válik – legyen szó az elnöksége előtti időszakról, vagy a jövőbeni cselekedeteiről. Ez alól kivételt csupán az olyan súlyos bűncselekmények képeznek majd, mint például gyilkosság. Ebben az esetben egy külön erre a célra felállított bizottság vizsgálódhat, ez lesz az immunitás egyetlen felfüggesztési módja. Nem csupán ez az egyedüli alapvető változás az orosz törvényhozásban: az elmúlt egy hónap során sorra születnek olyan fontos döntések, amelyek megváltoztatják Oroszország működését. A július 1-i, alkotmánymódosításokról szóló népszavazás óta, amelyet a lakosság 77,9 százaléka támogatott, a parlamentnek összhangba kellett hoznia a törvényhozást az új orosz alkotmánnyal, bár ezen több esetben túl is léptek.

Az Állami Tanács fontos szerepet kap

Kiemelten fontos változás lesz mostantól az Állami Tanács szerepkörének változása: az eddig csak elnöki tanácsadói feladatokat ellátó szerv amolyan különálló hatalmi ággá lép elő. Ezt „publikus hatalom” rendszereként fogalmazták meg. Bár a döntései csak ajánló jellegűek, de törvényerőre is emelkedhetnek. A tanács elnöke jelenleg maga Vlagyimir Putyin, alelnöke a korábbi kormányfő, Dmitrij Medvegyev, míg tagjai között kormányzók, az elnöki adminisztráció, illetve maga a kormány található. Az elnöki hatalom is növekedett: az október közepén meghozott törvény szerint Putyin a kormány bármelyik tagját menesztheti anélkül, hogy az egész kabinetnek távoznia kellene. Az elfogadása óta eltelt rövid időszakban Putyin már hat minisztert nevezett ki az új rendszer szerint.

Haláláig szenátor lehet Putyin 

Az Alkotmánybíróság szervezetében is alapvető változásokat eszközöltek: létszámát 19-ről 11 főre csökkentik, ráadásul innentől az alkotmánybírókat bármikor menesztheti az orosz felsőház – az elnök javaslatára. A Föderációs Tanács – az orosz felsőház – képviselői egy másik, október végén meghozott jogszabály alapján hivatalosan „szenátorok” lettek. A törvény több fontos újdonságot is tartalmaz: a 17 fős Föderációs Tanácsba eddig a 85 orosz régió mindegyike két tagot delegált, ám a mindenkori orosz elnök saját jogán további 17 képviselőt nevezhetett ki. Nem meglepő módon ezt a keretet is bővítették: az új törvény 30 fő kinevezésére ad lehetőséget az elnöknek, igaz, Putyin ez idáig még soha nem élt ezzel. Talán ennél is fontosabb változás lesz, hogy megbízatása lejárta után az orosz államfő átülhet a szenátori bársonyszékbe, és ezt a pozíciót akár haláláig betöltheti.

(Magyar Nemzet)

MTI/Szputnyik/AP/Alekszej Nyikolszkij