Nyugati beavatkozásnak tartja Azerbajdzsán az emberi jogi kritikát
Az azeriek kritikusak a nyugati diplomaták véleménye miatt.
Több ezren hagyják el otthonukat a békeszerződés aláírását követően.
Rengeteg embert láttak november 11-én, amint a háború sújtotta Hegyi-Karabah régióból Örményország fővárosába, Jerevánba menekülnek. Az általuk használt út áthalad Kalbacaron, azon a folyosón, amelyet korábban Örményország tartott megszállva, de most Azerbajdzsán irányít az új tűzszünet értelmében, melyben Oroszország közvetített.
Az RFE / RL (Szabad Európa Rádió) által megkérdezett emberek többsége azt mondta, hogy Hegyi-Karabahból indulnak Örményországba. Csalódás uralkodik az emberek között, néhányan azt remélték, hogy Jereván helyreállítja a térség feletti ellenőrzést. A BBC helyi tudósítóinak twitteren közzétett felvételei egész karavánokat mutatnak, melyeken a térség örmény lakosai távoznak.
A kialakult helyzet gyökere még Sztálin megosztó politikájának következménye. Ekkor jött létre két etnikai exklávé a két szomszédos ország területén: Nahicseván azeri kolóniája ma Örményországba ágyazva az egyetlen terület, mely a két rokon ország, Azerbajdzsán és Törökország között közvetlen határral rendelkezik. Az ősi örmény föld az egykori „partraszállás helyén” az Ararat tövében van, mely földre a hagyomány szerint Noé lépett, mikor elhagyta a bárkát. Az Azerbajdzsán közepén elterülő Karabah-hegyvidék történelme zömében azeriek által lakott terület volt, az örmény lakosság csak a 20.század második felében vált meghatározóvá a térségben nem kevéssé éppen a nahicseváni és karsi menekültek révén, ahonnan azeri és török telepesek kergettek el korábbi otthonaikból az örményeket.
(Forrás: Szabad Európa Rádió, BBC, Twitter)