Azzal érvelnek, hogy az átalakításról szóló döntés a kulturális örökségvédelemre vonatkozó, 1972-es UNESCO-konvenció megsértését jelenti.
Jogi úton, a legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő török Államtanácshoz (Danistay) benyújtott panasszal próbálják visszafordítani görög ortodoxok a Hagia Sophia mecsetté alakítását – közölte hétfőn a Kathpress katolikus hírügynökség a cath.ch és a Vatican News felekezeti hírportálokra hivatkozva.
A panaszosok azzal érvelnek beadványukban, hogy az átalakításról szóló döntés a kulturális örökségvédelemre vonatkozó, 1972-es UNESCO-konvenció megsértését jelenti. Az egyezmény értelmében ugyanis az államok felelősek az örökségvédelem körébe eső kulturális javak megőrzéséért és védelméért.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum volt, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette július 10-én az akkori döntést, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és közölte, hogy 86 év után az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Erdogan ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a volt bizánci bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti.
Több ország, élükön Görögországgal hevesen tiltakozott a világörökség részét képező Hagia Sophia mecsetté alakítása ellen.
(MTI)
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Ahogy közeleg Donald Trump beiktatásának időpontja, úgy egyre intenzívebb munkára van szükség annak érdekében, hogy legyen béke.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
