Békecsúcs-vita, energiafront és rekordtömeg a Békemeneten: forró hét Budapesten és Európában

Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.

Az egyesült államokbeli és kontinentális jogalkotás folyamatait tükröző brit szabályozás különösen az „ellenséges és közvetlen külföldi beruházások” tekintetében húzná szorosabbra a gyeplőt. Szakértők szerint erre Kína vállalati terjeszkedése miatt van szükség.

A brit kormány új törvényjavaslattal állt elő, amely nagyobb nyomozási és beavatkozási mozgásteret adna a hatóságoknak az „ellenséges és közvetlen külföldi beruházások tekintetében”.
A The National Security and Investment Bill (a nemzetbiztonság és a beruházások kölcsönhatásaival foglalkozó törvényjavaslat) névre hallgató jogszabály többletjogosítványokat adna a hatóságok számára bizonyos, a mesterséges intelligenciával, kvantumtechnológiával, automatikus robot-technológiával foglalkozó brit cégek felvásárlása esetén.
A javaslat további jellemzője, hogy amennyiben átmegy a parlamenten, nemcsak a vállalati egyesülésekre (M&A), hanem az azt övező tulajdonátruházó ügyletekre is vonatkozik, ideértve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tranzakciókat is.
Szakértők szerint a javaslat ezzel fontos
„Az Egyesült Királyság továbbra is a legvonzóbb beruházási célországok között kíván szerepelni…de ne legyenek kétségeik az ellenséges gazdasági szereplőknek: nem lehet hátsó kapun bejutni az Egyesült Királyságba” – fogalmazott nyilatkozatában a tervezet kapcsán Alok Sharma pénzügyi államtitkár.
A javaslat értelmében, a jogellenesség feltárása esetén a beruházó globális árbevételéből vonatkoztatott bírságot köteles fizetni, de tisztségviselői úgyszintén számolhatnak öt évig terjedő szabadságvesztéssel is.
Érdekesség a törvénnyel kapcsolatban, hogy az öt évre visszamenőleges ellenőrzést is lehetővé tenné a kormányzati szervek számára – ez a szabály azonban nem vonatkozik a törvény parlamenti előterjesztését megelőzően megindult beruházásokra.
„Habár az új jogszabály számos beruházó számára kedvezőtlen, érdeklődéssel várjuk, hogy a kormányzat hogyan alkalmazná mindezt a gyakorlatban” – nyilatkozta Barri Mendelsohn londoni ügyvéd a Fortune-nek, aki szerint a törvényjavaslat konkrétan Kína vállalati terjeszkedését hivatott meggátolni.
(előbbi a 2018-as Foreign Investment Risk Review Modernization Actet, utóbbi pedig az 1975-ös Foreign Acquisitions and Takeovers Act módosítását tudja felmutatni hasonló területen).
Nemcsak a tengerentúlon folyik a beruházásvédelem reformja: Németország, Franciaország és Olaszország is szigorított a szabályozásán, jellemzően csökkentve azokat a jogszabályi értékhatárokat, amelyek a beruházások hatósági kivizsgálását előidézik.
Mindez illeszkedik az Európai Bizottság célkitűzései közé is, amelyek a sérülékeny európai székhelyű vállalatok védelmét hivatottak elősegíteni a koronavírus idején.