Magyarország végre nincs egyedül: nyolc ország ment neki az EU-nak, azonnali változást követelnek
A javaslat csökkentené az árakat.
1166-ra nőtt a katonai és polgári embervesztesége az örmény és azeri erők közötti harcok szeptember 27-i kiújulása óta.
A hegyi-karabahi régió védelmi minisztériuma csütörtökön közölte, hogy további 47 halálos áldozattal 1166-ra nőtt a katonai és polgári embervesztesége az örmény és azeri erők közötti harcok szeptember 27-i kiújulása óta. Az azeri főügyészség csütörtökön arról számolt be, hogy a harcokban 90 azeri civil vesztette életét és 392 sebesült meg. Katonai veszteségeiket az azeriek nem közlik a hadiállapot idején érvényes cenzúraszabályokra hivatkozva. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten azt mondta, hogy Moszkva információi szerint az azeri halálos áldozatok száma ötezer körül van.
A szakadár Hegyi-Karabah hatóságai azzal vádolták az azeri erőket, hogy orosz gyártmányú Szmercs rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a régió fővárosát, Sztepanakertet, illetve Susi és Martakert városát, utóbbit légierővel is támadták. Sztepanakertben civilek haltak és sebesültek meg – közölte Artak Beglarján, Hegyi-Karabah emberi jogi biztosa, arra azonban nem tért ki, hogy pontosan hányan. Az azeri védelmi minisztérium tagadta a légierő bevetését, és azzal vádolta az örmény erőket, hogy ágyúzták Azerbajdzsán terteri, goranboyi és bardai körzetét. A goranboyi körzetben egy civil életét vesztette – mondta Hikmet Hajiyev, Ilham Aliyev azeri elnök külpolitikai tanácsadója. A tárca ezenkívül beszámolt két örmény Szu-25-ös repülőgép lelövéséről is, amit az örmény fél cáfolt, és „hamis hírnek” minősített.
Az örmény védelmi minisztérium csütörtökön beszámolt arról, hogy Azerbajdzsán Oroszország közvetítésével 29, a hegyi-karabahi harcokban megölt katona holttestét adta át az örmény félnek. A tárca ezt megelőzően még 30 katona holttestének átadásáról adott hírt. A helyzetre általában jellemző, hogy mindkét fél saját hadi sikereit domborítja ki, kisebbítve a másikét. A közölt információkat független forrásból szinte lehetetlen ellenőrizni. Azerbajdzsán fegyverrel kíséreli meg visszaszerezni a többségében örmények lakta, tőle egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah enklávét.
Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el. Pénteken Genfben a tervek szerint újra összeül az EBESZ minszki csoportja, amelyet a karabahi konfliktus rendezésével bíztak meg. A csoportban Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok a társelnök.
(MTI)