A közvéleménykutatások esetleges félrevezető mivoltának egyik fő magyarázatát a lap abban látja, ahogyan felmérők megfogalmazzák a kérdéseiket. A megfogalmazás ugyanis már sok esetben eleve meghatározza a lehetséges válaszokat. A The Hill hivatkozik a Gallup közvéleménykutató intézet még évekkel korábbi egyik felmérésére, mely szerint ugyanarra a témára megfogalmazott válaszok nagyon is különbözőek lehetnek, attól függően, hogy a közvéleménykutatók „milyen nyelvezetet” használtak.
A The Hill úgy vélte: a felmérésekben résztvevők a válaszaikat sokszor a társadalmilag kívánatosnak tartott formában fogalmazzák meg. Ez történt a 2016-os elnökválasztáson is – szögezte le a lap, hozzátéve, hogy az emberek jó része ilyen helyzetekben –közvéleménykutatóknak válaszolva – nem szereti a konfrontációt, és inkább azt mondja, amit a feltételezése szerint elvárhatnak tőle. A lap szerint jelenleg olyan kiélezett a politikai légkör, hogy akik a Trump/Pence-párosra szavaznak, ezt inkább nem osztják meg a közvéleménykutatókkal. A libertárius Cato Intézet nemrégiben készített felmérése is ezt a feltételezést erősíti.