A templomok a távoli ellenség jelképei.
A nizzai Notre-Dame-bazilikában három áldozatot követelő iszlamista támadás a negyedik alkalom volt az elmúlt öt évben, hogy egy dzsihadista merénylő katolikus templomot választ célpontul. A Le Monde című francia napilap által megkérdezett katolikus vezetők és gondolkodók egyöntetűen elítélték, hogy egy vallás és Isten nevében követnek el keresztények ellen támadásokat, ugyanakkor nem bírálták az iszlámot. A francia püspöki konferencia (CEF) közleményében kiemelte, hogy a csütörtökön meggyilkolt emberek »egy ellenséges jelképet testesítettek meg« a gyilkos számára, ugyanakkor arra kérte a híveket, hogy ne engedjenek a félelemnek »az áruló és vak fenyegetéssel szemben«.
Miközben Michel Aupetit párizsi érsek közleményében úgy vélte, hogy »keresztények fizetik a legnagyobb árat a gyűlöletért és a barbarizmusért«, Dominique Lebrun, Rouen érseke a La Croix című katolikus napilapnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a „felháborodás nem kíméli meg a katolikusokat sem”, ő viszont azért imádkozik, hogy ez az érzés ne legyen uralkodó. „Nem kizárólag minket céloznak, más vallásokat is, és a nemzet más jelképeit is: az iskolát, a rendőri erőket és még a nemzeti ünnepet is. Nem gondolhatjuk azt, hogy mi vagyunk a célpontban” – mondta a katolikus vezető.
A dzsihadisták kereszteseknek nevezik a keresztényeket
Jean-Pierre Filiu, a párizsi Politikatudományi egyetem, a Sciences Po tanára szerint egymás között „a dzsihadisták a keresztényekről csak mint keresztesekről beszélnek” a középkori keresztes hadjáratokra utalva. „Számukra a keresztény célpontok stratégiai célt jelentenek. A templomokra támadva a dzsihadisták a kereszteseket arra akarják rábírni, hogy indítsanak hadjáratot a nem dzsihadista muzulmánok ellen azért, hogy azok utána feléjük forduljanak. A templomok, mint más egyéb célpontok a távoli ellenség jelképei. Így próbálnak meg a dzsihadisták mindenkit az összes muzulmán ellen fordítani” – vélte a politológus.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
A francia elnök ráadásul nincs egyedül.
Teherán súlyos következményeket helyezett kilátásba.
A Hezbollahnak is üzent a francia külügyminiszter.
Kommunikációban erősek, hadrafoghatóságban gyengék: a Halandók Koalíciója üres raktárakkal és létszámhiánnyal indulna neki Ukrajnának.
Az ukránok a magyar parlamenti választás utáni, de a francia elnökválasztás előtti időszakig húznák a béke ügyét.
A határozatra azért volt szükség, mert az Európai Unión belül egyre erősödnek azok a törekvések, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák át.
Az energiaügyi szakértő az ATV műsorában arról beszélt, hogy az üzemanyagárak kapcsán ő személy szerint inkább a jövedéki adóhoz és az áfához nyúlt volna. Az adóhoz egyébként a kormány hozzányúlt.
