Hegyi-Karabah: nő az áldozatok száma

A hegyi-karabahi hadsereg huszonhat katonája esett el a terület birtoklásáért folyó harcokban – tájékoztatott pénteken az azeri és a hegyi-karabahi védelmi minisztérium.

Ezzel 376-ra nőtt a fegyveres konfliktusban elesett karabahi örmény katonák száma. Az azeri fél saját emberi veszteségeiről rendszerint nem ad tájékoztatást. A bakui és a jereváni védelmi minisztérium közleményeiből ítélve a nemzetközi közösség minden erőfeszítése ellenére nem csitulnak a harcok Hegyi-Karabahban, és az áldozatok egyre növekvő száma is arról tanúskodik, hogy a kilencvenes évek karabahi háborúja óta – amikor is 30 ezer ember halt meg – nem sodródott ilyen súlyos válságba a Kaukázus puskaporos hordójaként emlegetett szakadár terület.   

A bakui tárca arról tájékoztatott, hogy csütörtök délutántól péntek reggelig a teljes arcvonalon folytatódtak a súlyos harcok,

A közleményben a csütörtökihez hasonlóan a Geranboji, Terteri és Agdamszki járásról ír. A hadisikerek között említi 13 örmény T-72-es harckocsi, két páncélozott gyalogsági harcjármű, négy Grad típusú rakétasorozatvető üteg, két Akacija típusú tűzérségi önjáró jármű, három D-30-as vontatott tarack és két radarrendszer megsemmisítését, továbbá zsákmányoltak még három T-72-es harckocsit is. A TASZSZ helyszínen tartózkodó tudósítója jelentette, hogy péntek reggel az azeri erők ismét ágyúzták az enklávé székhelyének, Sztepanakertnek a környékét. Az 55 ezer lakosú, a tengerszint feletti ezer méteren fekvő hegyvidéki városban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, és legalább nyolc lövedék becsapódását lehetett hallani.

A vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én robbantak ki újra a harcok. Azerbajdzsánban és Örményországban is rendkívüli állapotot vezettek be, de Azerbajdzsánban ez csak a Hegyi-Karabahhal határos területekre vonatkozik. Ez előbbi országban részleges, az utóbbiban teljesmozgósítást rendeltek el. Folyamatosan érkeznek hírek halottakról és sebesültekről, de a két fél hadijelentései sokszor merőben ellentmondanak egymásnak, mindegyikük saját sikereit domborítja ki, agresszornak állítva be a másikat. A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre hasztalan próbálkoznak a harcok beszüntetésére rávenni a szembenállókat.       

A helyzetet súlyosbítja, hogy Jereván szerint a NATO-tag Törökország az azeri oldalon beavatkozik a konfliktusba, Örményország viszont tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy  Moszkva teljesíteni fogja az ODKB-tagságból eredő kötelezettségeit. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken bejelentette, hogy a nap folyamán az örmény és az azeri külügyminiszter is részt vesz a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről folytatandó moszkvai konzultációkon.

(MTI)