Kirgiz választás: könnygázzal és vízágyúval oszlatják a tüntetőket

A kirgiz rendvédelmi szervek megkezdték hétfőn Biskek központjában a hétvégi parlamenti választások eredményét elutasító tüntetők oszlatását - könnygáz, vízágyú, gumilövedékek és villanógránátok bevetésével. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a tiltakozó akció résztvevői ellenálltak a hatósági intézkedésnek, köveket hajigáltak a biztonságiakra.

Késő délutánra mintegy hatezerre duzzadt a Biskek belvárosában tüntetők száma

A tüntetés hétfőn reggel kezdődött Biskek főterén, ahol a parlament és az elnöki palota is található. A megmozduláson több mint tíz párt hívei vettek részt. Ezek a pártok nem kerültek be a törvényhozásba, és most a szerintük elcsalt vasárnapi voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik. Azt állítják, hogy a hatóságok a választási kampány során túlhatalmukat érvényesítették és szavazatokat vásároltak. Tizenkét párt vezetője ezért levélben szólította fel a kirgiz központi választási bizottságot a voksolás érvénytelenítésére. Késő délutánra mintegy hatezerre duzzadt a Biskek belvárosában tüntetők száma. A tiltakozókhoz csatlakoztak a parlamentbe negyedik erőként bekerült Egységes Kirgizisztán (Butun Kirgizstan) párt hívei, illetve népszerű politikusok, énekesek, zenészek és színészek is.

„Az elnök tisztességes választásokat ígért. Nem tartotta meg a szavát” – hangoztatta Riskeldi Mombekov, az Ata Meken ellenzéki párt jelöltje. Egy másik ellenzéki politikus felszólította a tüntetések résztvevőit, hogy harmincezer embert összegyűjtve a megmozdulásokra, békésen buktassák meg a kormányt.

A mandátumok kiosztása még változni fog

A hivatalos eredmények szerint főleg Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a parlamentbe. Az újonnan alapított Egység (Birimdik) nevű szocialista párt nyert a vasárnapi voksoláson a szavazatok közel 25 százalékával, amelyet szorosan követ a szintén újonnan szervezett, liberális Hazám, Kirgizisztán (Mekenim Kirgizstan) követ. Az Egység 46, a Hazám, Kirgizisztán 45 képviselői helyre számíthat a 120 fős törvényhozásban. Az előbbi pártot Szooronbaj Dzsejenbekov fivére, Aszilbek Dzsejenbekov vezeti, míg az utóbbi az elnökhöz szorosan kötődő Matraimov-családdal áll kapcsolatban.

A 7 százalékos bejutási küszöböt még három másik pártnak sikerült megugrania. (Korábban két kisebb párt bejutásáról szóltak a hírek.) A politikai középen elhelyezkedő, de szintén kormányhű Kirgizsztán az első közlések szerint 16 mandátumot, az ellenzéki Egységes Kirgizisztán 13 mandátumot szerzett. A legfrissebb híradások szerint azonban az ellenzéki Hazafi (Mekencsil) pártnak is sikerült egy hajszállal átlépnia a bejutási küszöböt. A mandátumok kiosztása így még változni fog. A 3,5 millió kirgizisztáni választópolgár 56 százaléka járult az urnák elé.

Az 1991-ben függetlenné vált Kirgizisztánban az első két, szabadon választott elnöknek tömeges tiltakozó megmozdulások hatására kellett távoznia a hatalomból. Az első "békés" kormányváltásra 2017-ig kellett várni, amikor a jelenlegi elnök, a 2023-ig hivatalban lévő Szooronbaj Dzsejenbekov váltotta az azóta korrupciós vádakkal börtönbüntetésre ítélt Almazbek Atambajevet.

(MTI)

Címlapképen: Lángoló jármű az Almazbek Atambajev volt kirgiz államfő támogatóinak a rendőrökkel vívott összecsapás közben Atambajev házának közelében, a főváros, Biskek melletti Koj-Tas faluban 2019. augusztus 8-án. Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenk