Hegyi-Karabah: Ismét a tűzszünet megsértésével vádolták egymást a felek

2020. október 27. 18:28

Pompeo diplomáciai megoldást sürget.

2020. október 27. 18:28

Támadások végrehajtásával, a hegyi-karabahi humanitárius tűzszünet megszegésével vádolta ismét kölcsönösen egymást kedden Örményország és Azerbajdzsán, az amerikai külügyminiszter pedig a harcok beszüntetésére, a diplomáciai megoldás keresésére szólította fel a feleket.

A két ország már hétfőn a tűzszünet megsértésével vádolta egymást

Susan Sztepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője azt állította keddi jelentésében, hogy az azeri erők örmény helyőrségeket lőttek az ország déli részén, az iráni határ közelében. A szóvivő közölte, hogy Jereván már vissza is vágott. Az azeri védelmi tárca „hamisnak és provokatívnak” nevezte a jereváni közleményt, és viszontvádolta Örményországot. Eszerint az örmény erők Terter azeri várost vették tűz alá, és több várost körbezártak, ezenkívül aknavetőkkel támadták Zangilan régió több körzetét. Hikmet Hajiyev azeri elnöki tanácsadó pedig a Twitter közösségi oldalon azt állította, hogy az örmény hadsereg rakétát lőtt ki Barda azeri városra, s e művelet következtében négyen meghaltak, köztük civilek is.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vasárnap jelentette be a humanitárius tűzszünetre vonatkozó döntést, azt követően, hogy a tárca vezetője, Mike Pompeo és Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes pénteken és szombaton Washingtonban külön tárgyalt az azeri, és külön az örmény külügyminiszterrel. A viszályban álló két ország ugyanakkor már hétfőn e tűzszünet megsértésével vádolta egymást.

Pompeo felszólította a feleket, hogy a konfliktust diplomáciai úton rendezzék

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a keddi hírekre reagálva külön-külön beszélt Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel és Ilham Aliyev azeri elnökkel. Az amerikai külügyminisztérium erről szóló közleményében azt írta, Pompeo felszólította a feleket, hogy tartsák be az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat, a konfliktust diplomáciai úton rendezzék.

A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a harcok szeptember 27-én újultak ki. Azerbajdzsánban és Örményországban hadiállapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el. Jereván és az egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvező Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel kétszer is, október 10-től, majd október 17-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a foglyok és a halottak kicserélése érdekében, de a fegyverek így sem hallgattak el. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta vita tárgya Baku és Jereván között.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tóth Zoltán
2020. október 27. 21:24
Visszautalva egy pár nappal korábbi észrevételemre (figyelmeztetésemre: https://hvg.hu/vilag/20201026_hegyikarabah_baku_jerevan_haboru#article-comments ), illetve egy friss elemzés ajánlásával (https://24.hu/kulfold/2020/10/27/ormeny-azeri-hegyi-karabah-haboru-oroszorszag-usa-erdogan-dronok/ ) arra hívom fel a figyelmet, miközben láthatóan - bizonyos szempontból - az orosz érdekérvényesítő képességek megkötésére mehet ki valójában a játék (ebben az azeriek-örmények csupán bábfigurák, miként amúgy a törökök is), egyúttal racionálisan feltételezhetőnek vélem, hogy egy nagyobb volumenű akció van készülőben (talán épp Irán elleni komolyabb katonai intervenció), s ezért két szinten érdemes a konfliktus értelmezése - akár látszólag ellentmondó megállapításokra is jutva. Pusztán az örmény-azeri konfliktus pillanatnyi állása szerintem félrevezető, épp az orosz fél komolyabb szerepvállalásával jelentős fordulat következhet be, és talán nem alaptalan annak felvetése, lehetséges, hogy ezen "proxy háborút" használja ki majd a Kreml a maga hadiipari fejlesztései demonstrálására (https://www.youtube.com/watch?v=dK7Fyrpg1kE ) - de már nem is az azeriek, sokkalta inkább azok távolabbi patrónusai felé pózolva (Izrael, USA). Nemrégiben dicsekedett a versenyelőnyével Putyin a hiperszónikus rakéták terén, s ez egy ideális lehetőségnek tűnik, biztosra veszem, már viszket a tenyere. De ezen korábbi demó-videó sem elvetendő, mely ráadásul épp Azerbajdzsán területén játszódik, és egy nukleáris töltettel is felszerelhető cirkáló rakéta a főszereplője (a "taktikai atomfegyverek" bevetését egyaránt szorgalmazzák Putyin és Trump): https://www.youtube.com/watch?v=wpPBAE8tRx8 . Vagyis mélyebb vetületében, és "metakommunikatívan" is érdemes értékelni a fejleményeket, hiszen a térképre tekintve látható, az oroszok számára egy Iránba vezető, hasznos szárazföldi folyosót abajgatnának az azeri-török páros révén, melynek visszaverésében már nem kizárólag ezen felvonulási útvonal megtartása dominálhat, hanem legalább annyira fontos demonstrációs terepet is kínálhat - már az Iránra áhítózók fenyegetésére. Nem rémisztgetésnek szánom, de szerintem Putyinékat egyre több szempont ösztönözheti a komolyabb haditechna bevetésére, mely végső soron egy újabb lépésként értékelhető a következő világégés felé vezető úton.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!