Trump kiütötte Annalena Baerbockot, a magyar külpolitika „nagy rajongóját” – kétszer is!
Szeptemberben Trump ki lett oktatva, amiért bírálta a német klímapolitikát. Lássuk, hogy állunk novemberben. Francesca Rivafinoli írása.
Friedrich Merz a Die Weltnek adott interjút, amelyben többek között abbéli aggodalmának adott hangot, miszerint a német kormánypárt jelenlegi hangadói tudatosan bojkottálják az indulását az elnöki székért. Az interjú sajtóvisszhangja azt sugallja, hogy a politikus helyzetértékelése nem alaptalan.
Friedrich Merz keddi, a Die Weltnek adott interjújában a (Kereszténydemokrata Unió) CDU elnöki székéért indult harc állását elemezte. Jóllehet személyes érintettsége miatt az objektivitásra a legkevésbé sem törekedett, mindazonáltal
Merz legfőképp azt tartja visszásnak, hogy a párt minden észszerű ellenérv ellenére ragaszkodik az elnöki szavazás elnapolásához, amelynek egyedüli célja Merz szerint, hogy helyzetbe hozza legnagyobb riválisát, Armin Lashetet.
Merz kompromisszumos javaslatként azzal állt elő, hogy élve a technológia adta lehetőségekkel, a párt tartsa meg a kongresszust online részvétel mellett, az elnök személyéről pedig levélszavazás keretében döntsenek december 4-én.
A CDU halogató hozzáállását Merz annak tükrében is gyanúsnak tartja, hogy idén februárban még úgy tűnt, hogy a kormánypárt minél előbb túlesne a pártelnök megválasztásán. A koronavírus természetesen közbeszólt, de egész évben úgy tűnt, hogy a december 4-ei dátum tartható (vasárnap ezt a dátumot halasztotta el a kormánypárt 2021 elejére).
Az új pártelnök megválasztása egyébként Merz szerint
Innentől kezdve a vezetés ügyvivőként működik tovább, tehát közvetlen felhatalmazás hiányában, bizonyos vészhelyzeti intézkedéseken túlmenően sem személyi, sem pedig tárgyi jellegű döntéseket nem hozhat.
A december 4-ére vonatkozó kompromisszumos megoldását Merz azért is tartja alaptalanul elutasítottnak, mert január 16-ára a párt egyébként is online kongresszust szervez. Adódik hát szerinte a kérdés:
A CDU ezt azzal az indokkal söpörte le az asztalról, hogy ha a levélszavazást december 4-én tartják, akkor a kiértékelés és az eredményhirdetés már túlságosan belecsúszik a karácsony előtti ünnepi várakozásba.
Merz mindezt mondvacsinált oknak tartja, s
Merz ugyanis saját magát egyértelműen erősebbnek tartja riválisainál (Laschet mellett Norbert Röttgen, a szövetségi parlament külügyi bizottságának elnöke is indul), amit a politikus elmondása szerint kész közvéleménykutatási adatokkal is igazolni.
Merz azt sem tartja kizártnak, hogy a CDU azért igyekszik halogatni a választást, hogy Lascheten és Röttgenen túl egy negyedik aspiránst is felépítsen a megmérettetésre – ahogy arra a politikus is utalt, a CDU-n belül időről időre felhangzanak erre vonatkozó pletykák. A „meglepetés-jelölt” színre lépésére szerinte azért is lehet szükség, mert az említett két induló megfáradtnak és kimerültnek látszik.
Mi több, Merz úgy érzékeli, mintha a CDU establishmentjén (politikai elitjén) belül megformálódott volna egy úgy nevezett „Akadályozzuk Merzet” jeligére működő koalíció, amelynek szólamaira Merz szerint a pártvezetés is hallgatni látszik.
Ennek ellenére azonban Merz üzenete mind a szövetségesei, mind pedig az ellenlábasai számára az, hogy kitart, és hogy „nem hagyja magát legyűrni”.
A Merz által elmondottak kapcsán több elemzés is napvilágot látott a német sajtóban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung jóllehet alapvetően kritikus Merz szavaival és helyzetértékelésével kapcsolatban, az ugyanakkor
Abban is igazat ad Merznek, hogy a halasztás valóban szolgálhatja riválisainak érdekeit, Merz azon meglátását azonban nem tartja megalapozottnak, hogy egyébként a politikus toronymagasan vezetne a többi jelölttel szemben.
A FAZ Merz-cel szemben meglehetősen elfogult értékelése szerint a politikus interjúja taktikai lépés, amelyből leginkább az szűrhető le, hogy Merz szándékosan pályázik az áldozatszerepre, miközben „populista retorikát” folytat.
Ez utóbbi következtetést a lap annak kapcsán vonja le, hogy Merz az interjúban nyíltan szembehelyezkedett a pártelittel, s mintha szándékosan a kongresszuson szavazati joggal rendelkező másod- harmadvonalas CDU-s politikusok irányába beszélt volna.
Mindez a Die Welt értékelése szerint annak tükrében nem csoda, hogy a CDU politikai kontúrjai Merkel pártokon átívelő kompromisszumkereső politikája következtében elmosódni látszanak –
A Die Welt ezen felül elismeri, hogy Merz politikai elképzelései következtében erős médiaellenszéllel kényszerül dacolni.
Ezt az olvasatot osztja egy másik német lap is, a Tichyseinblick is, amely Merz szerepét tágabb kontextusba helyezve, a merkeli CDU karakterével együtt értékeli. Az elemzés elsősorban a Die Weltben lehozott interjúban elhangzott állításokat veszi sorra, rávetítve azokat arra a politikai játszmára, amit Merz évek óta az időközben balra sodródott CDU-n belül folytat.
Ennek megfelelően pedig a lap
Friedrich Merzről lapunk 2020. március 3-án közölt részletes portrét, ami itt olvasható.
Dobozi Gergely