
Párton belüli összeesküvéstől tart a német kormánypárt elnök-aspiránsa
Friedrich Merz a Die Weltnek adott interjút, amelyben többek között abbéli aggodalmának adott hangot, miszerint a német kormánypárt jelenlegi hangadói tudatosan bojkottálják az indulását az elnöki székért. Az interjú sajtóvisszhangja azt sugallja, hogy a politikus helyzetértékelése nem alaptalan.

Friedrich Merz keddi, a Die Weltnek adott interjújában a (Kereszténydemokrata Unió) CDU elnöki székéért indult harc állását elemezte. Jóllehet személyes érintettsége miatt az objektivitásra a legkevésbé sem törekedett, mindazonáltal
Merz legfőképp azt tartja visszásnak, hogy a párt minden észszerű ellenérv ellenére ragaszkodik az elnöki szavazás elnapolásához, amelynek egyedüli célja Merz szerint, hogy helyzetbe hozza legnagyobb riválisát, Armin Lashetet.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Kiderült: ezért mérik a közvélemény-kutatók a Tisza magabiztos vezetését

Merz kompromisszumos javaslatként azzal állt elő, hogy élve a technológia adta lehetőségekkel, a párt tartsa meg a kongresszust online részvétel mellett, az elnök személyéről pedig levélszavazás keretében döntsenek december 4-én.
A CDU halogató hozzáállását Merz annak tükrében is gyanúsnak tartja, hogy idén februárban még úgy tűnt, hogy a kormánypárt minél előbb túlesne a pártelnök megválasztásán. A koronavírus természetesen közbeszólt, de egész évben úgy tűnt, hogy a december 4-ei dátum tartható (vasárnap ezt a dátumot halasztotta el a kormánypárt 2021 elejére).
Az új pártelnök megválasztása egyébként Merz szerint
Innentől kezdve a vezetés ügyvivőként működik tovább, tehát közvetlen felhatalmazás hiányában, bizonyos vészhelyzeti intézkedéseken túlmenően sem személyi, sem pedig tárgyi jellegű döntéseket nem hozhat.
A december 4-ére vonatkozó kompromisszumos megoldását Merz azért is tartja alaptalanul elutasítottnak, mert január 16-ára a párt egyébként is online kongresszust szervez. Adódik hát szerinte a kérdés:
A CDU ezt azzal az indokkal söpörte le az asztalról, hogy ha a levélszavazást december 4-én tartják, akkor a kiértékelés és az eredményhirdetés már túlságosan belecsúszik a karácsony előtti ünnepi várakozásba.
Merz mindezt mondvacsinált oknak tartja, s
Merz ugyanis saját magát egyértelműen erősebbnek tartja riválisainál (Laschet mellett Norbert Röttgen, a szövetségi parlament külügyi bizottságának elnöke is indul), amit a politikus elmondása szerint kész közvéleménykutatási adatokkal is igazolni.
Merz azt sem tartja kizártnak, hogy a CDU azért igyekszik halogatni a választást, hogy Lascheten és Röttgenen túl egy negyedik aspiránst is felépítsen a megmérettetésre – ahogy arra a politikus is utalt, a CDU-n belül időről időre felhangzanak erre vonatkozó pletykák. A „meglepetés-jelölt” színre lépésére szerinte azért is lehet szükség, mert az említett két induló megfáradtnak és kimerültnek látszik.
Mi több, Merz úgy érzékeli, mintha a CDU establishmentjén (politikai elitjén) belül megformálódott volna egy úgy nevezett „Akadályozzuk Merzet” jeligére működő koalíció, amelynek szólamaira Merz szerint a pártvezetés is hallgatni látszik.
Ennek ellenére azonban Merz üzenete mind a szövetségesei, mind pedig az ellenlábasai számára az, hogy kitart, és hogy „nem hagyja magát legyűrni”.
A Merz által elmondottak kapcsán több elemzés is napvilágot látott a német sajtóban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung jóllehet alapvetően kritikus Merz szavaival és helyzetértékelésével kapcsolatban, az ugyanakkor
Abban is igazat ad Merznek, hogy a halasztás valóban szolgálhatja riválisainak érdekeit, Merz azon meglátását azonban nem tartja megalapozottnak, hogy egyébként a politikus toronymagasan vezetne a többi jelölttel szemben.
A FAZ Merz-cel szemben meglehetősen elfogult értékelése szerint a politikus interjúja taktikai lépés, amelyből leginkább az szűrhető le, hogy Merz szándékosan pályázik az áldozatszerepre, miközben „populista retorikát” folytat.
Ez utóbbi következtetést a lap annak kapcsán vonja le, hogy Merz az interjúban nyíltan szembehelyezkedett a pártelittel, s mintha szándékosan a kongresszuson szavazati joggal rendelkező másod- harmadvonalas CDU-s politikusok irányába beszélt volna.
Mindez a Die Welt értékelése szerint annak tükrében nem csoda, hogy a CDU politikai kontúrjai Merkel pártokon átívelő kompromisszumkereső politikája következtében elmosódni látszanak –
A Die Welt ezen felül elismeri, hogy Merz politikai elképzelései következtében erős médiaellenszéllel kényszerül dacolni.
Ezt az olvasatot osztja egy másik német lap is, a Tichyseinblick is, amely Merz szerepét tágabb kontextusba helyezve, a merkeli CDU karakterével együtt értékeli. Az elemzés elsősorban a Die Weltben lehozott interjúban elhangzott állításokat veszi sorra, rávetítve azokat arra a politikai játszmára, amit Merz évek óta az időközben balra sodródott CDU-n belül folytat.
Ennek megfelelően pedig a lap
Friedrich Merzről lapunk 2020. március 3-án közölt részletes portrét, ami itt olvasható.
Dobozi Gergely







