Tudatos magyarellenes propaganda folyik Ukrajnában – Brenzovics László a Mandinernek

2020. október 28. 11:30

„A járvány idején hatalmas szállítmányok, segélyek érkeztek Magyarországról Kárpátaljára. Hatalmas gesztus ez. Erre ők azzal foglalkoznak, hogy a külügyminiszter mit írt a közösségi oldalán, és ebből csinálnak diplomáciai botrányt. Ezt tragikomikus.” A KMKSZ elnökét kérdeztük az ukrán helyhatósági választásokról, kárpátaljai eredményekről, diplomáciai botrányról és a magyar-ukrán viszonyról.

2020. október 28. 11:30
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Ukrajna szerint Magyarország törvénysértő módon avatkozott be az ukrán választásokba, így az ország belügyeibe azzal, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a közösségi oldalán egy posztban Babják Zoltán Beregszász magyar polgármestere melletti kiállásra buzdított. Mit gondol erről?

Ez egy tragikomédia. Hiszen Szijjártó Péter azelőtt néhány nappal vagy héttel járt Kárpátalján, és hozott ötven lélegeztetőgépet. Itt muszáj rögtön megjegyeznem, hogy a járvány idején Kárpátalja az ukrán központi kormánytól nem kapott egyetlenegy lélegeztetőgépet sem. Magyarországtól viszont kaptunk,

és ezért az volt a hála, hogy vegzálni kezdték a külügyminisztert egy Facebook-poszt miatt. Ez méltatlan.

Mint ahogy méltatlan Potápi Árpád János államtitkár úr megvádolása is. Ilyen ügyeket nem szokás két ország diplomáciai kapcsolatainak szintjére emelni. Ez is azt mutatja meg, hogy mennyire érdekelt volt az ukrán központi kormányzat abban, hogy a kárpátaljai magyarságnak ne legyen érdekképviselete.

Kiderült közben, hogy ezeknek az ukrán vádaknak semmilyen jogalapja nincs, hiszen nem sért törvényt. Ahogy azt megírtuk korábban, Fedinec Csilla szerint semmilyen ukrán jogszabályt nem sért a Facebookon való agitáció a kampánycsend ideje alatt. Mi baja az ukrán központi kormánynak a kárpátaljai magyarokkal?

Nem csak a kárpátaljai magyarsággal, hanem úgy általában a magyarokkal van bajuk. Számos alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy igenis 2014 óta egy tudatos magyarellenes propaganda folyik Ukrajnában. Ezek a legutóbbi történések is illeszkednek a sorba. Ennek az okait nem lehet pontosan tudni, de a szándék az nyilvánvaló.

Nem ellentétes ez az Európai Unióba való bejutási törekvéseikkel? Nem értik, hogy Magyarországon keresztül vezet az útjuk az Unióba?

Nézze, ezek a szándékok nem őszinték.

Nyilvánvaló az, hogy Ukrajnát sem a NATO-ba, sem pedig az Európai Unióba középtávon nem fogják felvenni.

Ennek objektív okai vannak: az egyik, hogy keleten fegyveres konfliktus zajlik, illetve a NATO-ban sincs fogadókészség erre. Ami pedig az Uniót illeti, a hollandiai népszavazás után ezt a kérdést még napirendre sem lehet tűzni. Másfelől pedig pontosan Magyarország az az ország, amely a legtöbbet tette a vízummentességért, illetve aki ezekben a kérdésekben Ukrajnát támogatná.

Tehát csak „etetik a jónépet”?

Itt egy kettős hazugságról van szó. Az egyik, hogy a kormány úgy állítja be az ukrán közvélemény előtt, mintha az EU-integráció vagy a NATO-hoz való csatlakozás a közeljövő kérdése lenne. A másik pedig, hogy gyakorlatilag egy olyan államot, amely a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és amelynek a szavazatán múlik, hogy felvehessék őket, folyamatosan támadják – alaptalanul.

Brenzovics László (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A napokban lezajlott helyhatósági választásokon a magyar többségű településeken magasabb volt a részvételi arány az országos átlagnál. Minek volt köszönhető ez?

Elsősorban a mozgósításnak volt köszönhető. Illetve annak, hogy megvolt a könnyített határátkelés lehetősége. Nagyon sokan Magyarországon dolgoznak, és így haza tudtak jönni a hosszú hétvégére.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) nyolc képviselője jutott be a megyei tanácsba, a kistérségekben pedig hét magyar polgármester foglalhatja majd el a vezetői széket. Mit jelent mindez a kárpátaljai magyar közösség számára?

Azt jelenti, hogy jelentős beleszólásunk lesz a megye ügyeibe, illetve a kistérségek hatásköre növekedni fog. Azok a kistérségek, amelyekben a magyar lakosság összpontosul, magyar többségűek,

tehát jó esetben nagyobb beleszólásunk lesz a saját ügyeink intézésébe, mint korábban volt.

K. Debreceni Mihály kárpátaljai tudósító úgy vélekedett, hogy történelmi győzelem ez a magyar közösségnek, főleg „abban a hatalmas ellenszélben, amiben a KMKSZ kénytelen volt dolgozni”. Miben nyilvánult meg ez az ellenszél a gyakorlatban?

Például abban, hogy most a választási felkészülést és a választás lebonyolítását olyan embereknek kellett vinniük, akik látták a Kárpátaljai Kulturális Szövetség székházát felrobbanva, és a választások előtt is kaptak fenyegetéseket. Olyan embereknek kellett újra vállalni a képviselőséget, akiket már képviselőségük miatt korábban is gyakran tartóztattak fel a határon, és akiket rendre zaklatott az ukrán titkosszolgálat.

Ezek konkrét megfélemlítések.

Igen, így van. A kárpátaljai magyarság elleni kampány folyamatosan folyt. Ennek ellenére mindenki vállalta a munkát. Köszönet és hála érte. A választók pedig – akiknek ugyancsak szeretném megköszönni –, szintén megmutatták azt,

hogy a kárpátaljai magyarság él, és tovább fog küzdeni a jogaiért.

Szeretne megmaradni – mint közösség – a szülőföldjén.

Potápi Árpád János és Brenzovics László (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Az ukrán-magyar viszony régóta nem felhőtlen, gondolok itt most például a nyelvtörvényre. Hol tartanak most a vitás ügyek?

Nem tartanak sehol természetesen.

Hiszen az ukrán politikusok nem tudják még a rendkívül nagy gesztusokat sem viszonozni vagy legalább elismerni.

Így nem lesz egyhamar előrelépés. Említettem a hatalmas szállítmányokat, segélyeket, amelyek Magyarországról érkeztek Kárpátaljára a vírus idején. És az is óriási dolog, hogy Ukrajna számára egyetlen egy határ átjárható, és az az ukrán-magyar határ. Sehol másutt nem engedélyezik azt, hogy belépjenek az EU területére. Hatalmas gesztus ez. Erre ők azzal foglalkoznak, hogy a külügyminiszter mit írt a közösségi oldalán, és ebből csinálnak diplomáciai botrányt. Ezt tragikomikus.

Vannak, akik úgy vélik, Kijevből Kárpátalja és az ott élő magyar kisebbség szinte nem is látszik, az Ukrajnában élő tetemes számú orosz kisebbséghez képest. Mit gondol, a támadások kifejezetten a magyarságnak szólnak, vagy az oroszoknak nem szeretnének bizonyos jogokat megadni, ez pedig közvetve a magyarokon is csattan?

Egyrészt minden állampolgárnak meg kell adni az őt megillető jogokat, amelyeket az ukrán alkotmány és Ukrajna nemzetközi közösségvállalása is előír. Legyen az orosz, cigány, magyar vagy román. Másrészt pedig ez egy teljesen alaptalan dolog, hiszen látjuk azt, hogy az ukránok magyarellenes lépései rendszeresek. Bár úgy lenne, hogy a kijevi vezetés számára a kis kárpátaljai magyar közösség láthatatlan lenne. Ez sajnos nincs így. Odafigyelnek ránk, és igen gyakran hoznak olyan intézkedéseket, amelyek bennünket negatívan érintenek.

A legjobb az volna, ha a kárpátaljai magyarság helyzete és az ukrán-magyar viszony is javulna.

Ezért meg fogunk tenni a jövőben is mindent, de sajnos azok a gesztusok és azok a lépések, amelyek ebbe az irányba történtek a magyarok részéről, egyelőre még viszonzatlanok és eredménytelenek.

Ennek mi az oka? Hiszen a többi utódállam esetében általában az a tendencia, hogy minél kisebb a magyar közösség az adott régióban, megyében vagy városban, a többségi fél annál elnézőbb és megengedőbb.

Elvben ez így van, azonban a gyakorlatban ez mégsem így történik nálunk.

Mi Kárpátalján azt tapasztaljuk, hogy a magyarság elleni támadás egy kormányokon átívelő jelenség.

Azt vártuk, hogy a Porosenko-kormányzat után Zelenszkij megválasztása feloldja majd ezt a rossz viszonyt és a kapcsolat javulni fog. Erre voltak is ígéretek, illetve történtek találkozók is, amelyek reménnyel kecsegtettek. Azonban a legutóbbi példa is azt mutatja, hogy ez nem billent át. Tovább kell tehát dolgoznunk annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk, és az ukrán-magyar viszony javulhasson.

Fotók és nyitókép: MTI/Soós Lajos

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2020. október 28. 20:09
Kárpátaljának, Bokuvinának, Lwównak és környékének hasonlóképpen lenne célszeű bejutnia az EU-ba és a NATO, ahogyan azt az NDK csinálta.
Lami
2020. október 28. 18:31
Beregszász járást vissza kell vásárolni. Többi meg majd magától jön.
Robur
2020. október 28. 15:05
A nacionalizmus jó!
Salamander
2020. október 28. 14:20
Ezek a cseszegetések Magyarország irányába - nagyon hasonlóak Románia és régebben Szerbia, a Szlovákia által megfogalmazott "magyar kisebbség-baszogatási" kommunikációjához, ami minden kétséget kizáróan az amerikai liberális demokrata és újmarxista köröktől indul ki. A térségben erősen meggyengültek ezért sem Szlovákia, sem Szerbia nem ellenségeskedik, hanem partneri viszonyra lépett Magyarországgal, ahogy a V4-ek is soha korábban nem tapasztalt együttműködést építettek ki. (Ez pedig a BREXIT után komoly erőteret jelent Európában - fő is emiatt a franciák feje). Ha Trump másodszor is nyer, akkor a demokrata kötődésű liberális spekulációs tőke érdekei nagyon meg fognak gyengülni, ami mindenkinek, de leginkább Magyarországnak lesz jó.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!