Ukrajna szerint hazánk törvénysértő módon avatkozott be az ukrajnai választásokba Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésével, de ez sehogyan sem állja meg a helyét.
A kijevi külügy dörgedelmes nyilatkozatban ítélte el, hogy Szijjártó Péter a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások során (amelynek tétjéről korábban már írtunk) közösségi oldalán írt bejegyzésében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat.
és közölte, csalódott; továbbá szerinte ez az, ami aláássa a magyar-ukrán tárgyalásokal. Ez, és természetesen nem a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás, média és közügyekben való nyelvhasználat kivéreztetése Kijev által.
A közleményben olyan dolgok mellett, mint „alattomos csapás”, „elfogadhatatlan magyar kijelentések”, „jogállamiság és a jószomszédi kapcsolatok elveinek figyelmen kívül hagyása”, „érzelmek túlfűtése magyar részről”, valamint, hogy „elfogadhatatlan Budapestről »súgni« a választóknak”,
ezért „Ukrajna jogszabályainak megfelelően”, valamint a bevett nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az ukrán félnek ezért nem marad más választása, mint hogy keményen reagáljon, hiszen magyar részről „az ukrán állampolgárok arra való provokálása, hogy ne tartsák be Ukrajna alkotmányát és törvényeit, kudarcra van ítélve”.
Semmilyen törvényi alapja nincs
Az önmagában egy dolog, hogy Ukrajna úgy tesz, mintha bármiféle joghatósággal rendelkezne a magyar külügyminiszter Facebook-posztjait illetően; ez olyan, mintha valaki azt mondaná nekünk, hogy mivel nála papucsban szokás járni otthon, mi megsértettük a házirendjét, mert papucs nélkül flangáltunk – a saját lakásunkban.
A másik probléma mindezzel, hogy
– utóbbira Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa hívja fel figyelmünket.
„A választások előtti napon és a választások napján kampánycsend van érvényben. Viszont Ukrajnában nem létezik törvény, amelyik a Facebookon zajló agitációval foglalkozna, pedig minden más esetben ezt szabályozzák, beleértve az online médiát is” – mondja. „2019 óta az országban a Facebook címkézi a fizetett politikai hirdetéseket (és hét évig megőrzi), így ezekből következtetni lehet az ebben a térben elköltött kampánypénzekre és összehasonlítani azzal, amit az egyes politikai szereplők ezzel kapcsolatban bevallanak. Azonban egyetlen bíróság sem, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot a Facebookról származó semmilyen információt – szöveget, képet, videót – nem fogad el bizonyítéknak, semmilyen ügyben, polgári peres ügyekben sem, és semmilyen másban sem” – teszi hozzá.
Azaz, ha bárkit meg lehet fogni kampánycsend-sértés miatt, azok csupán azon kárpátaljai sajtóorgánumok lehetnek, amelyek akár az MTI-re hivatkozva átvették és közölték saját felületükön ezt a bejegyzést, „annak ellenére, hogy újságcikkekről van szó, nem pedig direkt politikai hirdetésekről”. Szijjártó Péter nyilatkozataira viszont az ukrán államnak és jognak nincsen semmilyen ráhatása.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Jurij Szirotyuk leszögezte, készek akár dróntámadásokra is.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
Oroszországot – bár Putyin nem ismerte el – megviselhették az ukránok mélységi légitámadásai.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
Igaz ez Kárpátaljára is. A férfiak egy része a fronton van, a másik pedig a saját háza foglya. Bennük és családtagjaikban pszichológusok igyekeznek tartani a lelket. Veczán Zoltán írása.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
Havasi Bertalan úgy fogalmazott, a miniszterelnök a választási ígéreteit nem akarja betartani, a felelősséget pedig a korábbi kormányra próbálja hárítani.
