Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Ekkor „a német felsőbbrendűség és morális imperializmus” alapján igaztalan vádak fogalmazódtak meg Magyarországgal szemben, nem kis részben a német sajtó hatására, amely nyomást gyakorol az ottani politikára – mondta az államtitkár.
A német politika és sajtó „meghívót küldött” a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet által kedden rendezett, a Facebookon követhető beszélgetésen.
Igaztalan vádak fogalmazódtak meg Magyarországgal szemben
Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális migráció 2013-tól erősödött, 2015-ben pedig már naponta ezrével érkeztek a határokhoz az illegális bevándorlók, és amikor a Budapesten átvezető csempészútvonalak is bedugultak, akkor torlódtak fel a migránsok a Keleti pályaudvarnál. Ekkor „a német felsőbbrendűség és morális imperializmus” alapján igaztalan vádak fogalmazódtak meg Magyarországgal szemben, nem kis részben a német sajtó hatására, amely nyomást gyakorol az ottani politikára – mondta az államtitkár.
A magyar-német együttműködés azonban stabil, évszázados hagyományai vannak – hangoztatta, hozzátéve, Magyarországon ma is sok német vállalat, befektető működik, és ők egész másként látják a magyar bevándorlási politikát, mint ahogyan azt a német sajtó próbálja bemutatni. Kiemelte, hogy a visegrádi négyeknek (Szlovákiának, Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak) saját történelmük van, amelyet nem lehet megkerülni, nem lehet idegen akaratot rájuk kényszeríteni. Az EU-ban most tartó központosítás a hatékonyságot veszélyezteti, nincs szükség tovább mélyülő integrációra – jelentette ki Kovács Zoltán.
Nagy-Britanniában sokan a migráció miatt szavaztak a Brexitre
Frank Füredi, a XXI. Század Intézet főmunkatársa a beszélgetésben annak a véleményének adott hangot, hogy Nagy-Britanniában sokan a migráció miatt szavaztak a Brexitre, az EU elhagyására. Kifejtette, az elitek gyávák. Azóta is érkeznek a migránsok Nagy-Britanniába, de nem történik semmi. Nem merik azt mondani, hogy ez így nem mehet tovább, mert félnek a médiától, félnek kimondani, hogy a migránsokat meg kell állítani. Az elitek szerint nem az a baj, hogy hibáztak, hanem hogy ezt az emberek észrevették – jegyezte meg.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója a migrációs válság kezdetére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy öt évvel ezelőtt a magyar kormány – ellentétben például a görög hatóságokkal – jogkövető magatartást tanúsított, igyekezett elvégezni feladatát, regisztrálni, nyilvántartásba venni az érkezőket. Éppen ez ellen tiltakoztak a Keleti pályaudvarnál feltorlódott migránsok, és erre mondta azt a német politika, hogy Magyarország rosszul bánik a menekültekkel, ezért kell nekik segíteni.
A német Willkommenskultur (befogadás kultúrája) történelmi örökség
Azt mondta: a német Willkommenskultur (befogadás kultúrája) egyrészt történelmi örökség, az ottani politikai elit ezzel kompenzálja a náci múltat és demonstrálja nyitottságát. Másrészt a német kereszténydemokraták a hatalom megtartásáért ezzel próbáltak gesztusokat tenni koalíciós partnereiknek. A CDU (Kereszténydemokrata Unió) balra sodródása pedig a német szélsőjobboldal, az AfD (Alternatíva Németországnak) megerősödéséhez és a német belpolitika destabilizálódásához vezetett.
A CDU kezdi felismerni, hogy váltásra van szükség a bevándorláspolitikában, Európa pedig akkor működik, ha a nagy országok is tudomásul veszik az eltérő hagyományokat. Felül kell vizsgálni a liberális álláspontot – mondta Prőhle Gergely. A XXI. Század Intézet Mozgásban elnevezésű sorozatának részeként élőben közvetítette a Facebookon a német bevándorláspolitika elmúlt fél évtizedéről szóló, 5 éves a Willkommenskultur című beszélgetést.
(MTI)