Hoppá: vaskos számlát nyújtott be a fejlett országoknak Azerbajdzsán
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Angela Merkel hétfőn aláhúzta, hogy sürgetően szükségesnek tartja az azonnali fegyvernyugvást és a visszatérést a harcmezőről a tárgyalóasztalhoz.
Az Azerbajdzsán és Örményország, illetve a szakadár Hegyi-Karabah örmény erői között kezdődött harcok azonnali leállítását és a konfliktus tárgyalásos rendezését sürgette a német kancellár az örmény miniszterelnöknél és az azeri elnöknél – közölte kedden a német kormány szóvivője.
Angela Merkel hétfőn Nikol Pasinján örmény kormányfővel, kedden Ilham Alijev azeri államfővel tárgyalt az országaik közötti konfliktus elmérgesedéséről. Aláhúzta, hogy sürgetően szükségesnek tartja az azonnali fegyvernyugvást és a visszatérést a harcmezőről a tárgyalóasztalhoz.
A tárgyalásokhoz megfelelő fórumot biztosít az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportja – emelte ki a német kancellár Steffen Seibert kormányszóvivő közleménye szerint. Hozzátette, hogy a szomszédos országoknak is hozzá kell járulniuk a békés rendezéshez.
Előzmények
A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban és az örmény-azeri határvidék más térségeiben vasárnap kezdődött el ismét a csaknem harminc éve rövidebb-hosszabb megszakításokkal tartó fegyveres harc.
A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság területi vitája a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kezdődött, amikor a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah elszakadt Azerbajdzsántól és kinyilvánította függetlenségét, Baku pedig fegyverrel lépett föl a szakadárok ellen. Az EBESZ minszki csoportjában 1992 óta folynak tárgyalások Hegyi-Karabah helyzetének békés rendezéséről, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett.
(MTI)