Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Az EP elnöke ugyanakkor a szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a testület szerint a hosszú távú uniós költségvetés tervén még változtatni kell.
Elégedett a gazdasági helyreállítási alapról született európai tanácsi döntéssel az Európai Parlament elnöke.
David Sassoli ugyanakkor a szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a testület szerint a hosszú távú uniós költségvetés tervén még változtatni kell. A képviselő-testület szerint megoldást kell találni a költségvetési tervben szereplő néhány – a kutatást, a fiatalok jövőjét, a menekültpolitikát, és az Erasmus programot – érintő „indokolatlan kurtításra”.
Sassoli közölte, hogy a kifizetésekhez kötődő jogállamisági kritérium kérdését is „újra elő kell venni” a parlamentben, mivel az elfogadott szöveg nem határozza meg pontosan, milyen eszköz áll rendelkezésre abban az esetben, ha az unió közös értékei sérülnek. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a testület blokkolhatja-e az uniós tagállamok vezetőinek egyezségét, Sassoli azt válaszolta: az EP elvárja, hogy nézőpontját figyelembe vegyék, még akkor is, ha több hónapig tart a megegyezés a tagországok kormányait képviselő tanáccsal. Az uniós csúcson Sassoli sajtónyilatkozatban figyelmeztetett, hogy a parlament nem adja hozzájárulását egy olyan megállapodáshoz, amelyben az új források bevezetése, a jogállamiság védelme, illetve a visszafizetések eltörlése nem szerepel.
a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagból 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, továbbá 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre. A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette.
Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket. Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is, miközben a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát az éghajlatváltozás megakadályozására kell fordítani. Az elfogadott megállapodás megemelte a takarékos négyeknek – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia –, továbbá a Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét. A megállapodás a politikai feltételeknél „arányos intézkedések meghozatalát” helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek megsértése esetén.
(MTI)