A kínai külügyminisztérium már szerdán jelezte, hogy ellenlépésre készül, és politikai provokációnak nevezte az amerikai intézkedést. A pénteki közleményben úgy fogalmaznak: „a kínai-amerikai kapcsolatok jelenleg nem Kína reményei szerint alakulnak, és ezért az Egyesült Államok a felelős”. A kínai külügyi tárca emiatt ismételten felszólította Washingtont, hogy azonnali hatállyal vonja vissza hibás döntését, és teremtsen megfelelő körülményeket ahhoz, hogy a kétoldali kapcsolatok helyreállhassanak. A közleményből nem derül ki, hogy a csengtui amerikai konzulátus bezárásának mikorra szabtak határidőt. A csengtui konzulátus hatáskörébe tartozik egyebek mellett a tibeti kérdés is.
Az Egyesült Államok a pekingi nagykövetség mellett a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou), Sanghajban, valamint az északkeleti Senjangban működtet konzulátusokat. Kínának pedig a houstoni mellett San Franciscóban, Los Angelesben, Chicagóban és New Yorkban állomásoznak konzulátusai, Washingtonban pedig a nagykövetsége. A két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban jelentősen megromlottak. Az Egyesült Államok Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen megvádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával és a muszlim vallású ujgur népcsoport emberi jogainak megsértésével. További ütközőpontokat jelent Tajvan, illetve Kínának a Dél-Kínai-tengert illető területi követelései.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy csütörtöki beszédében arra szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy működjenek együtt az amerikai kormányzattal a Kínai Kommunista Párt magatartásának megváltoztatása érdekében. A kínai állami sajtó a Kínával szembeni amerikai fellépést javarészt az elnökválasztási kampány részeként értelmezi, és Kína társadalmi működésének, illetve politikai szándékainak félreértését látja benne. A Peking szócsövének tartott Global Times egy csütörtöki vezércikkben úgy fogalmazott: „az Egyesült Államok a hetvenes évek elejétől áll kapcsolatban Kínával, és abban bízott, hogy a kapcsolatok révén kialakult piacgazdaság robbanásszerű fejlődése végül Kína politikai liberalizációjához vezet majd, ám csalódnia kellett”. A kínai kormányzat kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza, hogy Kína nem törekszik hegemóniára, és nem kívánja megváltoztatni az Egyesült Államokat.