Horst Seehofer: A szélsőjobb jelenti a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást Németországban

A szélsőjobboldali törekvések jelentik a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást Németországban – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter csütörtökön Berlinben a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) éves jelentésének bemutatóján. A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is a zéró tolerancia elvét kell érvényesíteni a szélsőjobboldallal, az antiszemitizmussal és a rasszizmussal szemben. Rámutatott, hogy az antiszemita indíttatású bűncselekmények több mint 90 százalékát szélsőjobboldaliak követik el. Ugyanakkor a baloldali szélsőségesek is igen veszélyesek, és a bűncselekmények új típusai mutatkoznak a szélsőbaloldali színtéren – tette hozzá. Az iszlamista szélsőségesek is erősen fenyegetik Németország biztonságát. A média figyelmének középpontjában ugyan a koronavírus-járvány miatt nem ez a téma áll, mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy az iszlamista terror veszélye változatlanul nagyon magas – mutatott rá Seehofer.

Hasonlóan fogalmazott Thomas Haldenwang, a BfV elnöke, aki kiemelte, hogy a szélsőjobboldal fenyegeti leginkább a demokratikus berendezkedést Németországban, de „nem veszthetjük szem elől az erősödő, fékeveszett erőszakot a szélsőbaloldalon és az iszlamista terrorizmus magas szintű veszélyét”. A BfV jelentése szerint a hivatalosan szélsőjobboldaliként számon tartott emberek száma tavaly csaknem nyolcezerrel emelkedett, így meghaladta a 32 ezret. A nagymértékű növekedés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az alaptörvénybe ütköző szélsőjobboldali tevékenység gyanúja miatt megfigyelés alá vették a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, a kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) leginkább radikális csoportosulása, a főleg a volt NDK területén működő Der Flügel (A szárny) elnevezésű platformját és a párt ifjúsági szervezetét.

Szélsőjobbosok, szélsőbalosok és az iszlamisták is szerepelnek a jelentésben

A jelentés szerint a szélsőjobboldalhoz sorolt személyek jelentős része, 13 ezer fő hajlamos arra, hogy meggyőződését erőszakkal juttassa érvényre. Közülük hozzávetőleg ezren fegyvertartási engedéllyel is rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer megjegyezte, hogy a szélsőjobboldali körökre jellemző a vonzódás a fegyverekhez. Aláhúzta, hogy tovább szigorítják a fegyvertartási szabályokat, azért is, mert „a fegyver nem szélsőségesek kezébe való”. A szélsőjobboldalhoz kötött bűncselekmények száma 21 290 volt tavaly, ami 9,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 19 409-höz képest.

A szélsőbaloldalhoz kötött bűncselekmények száma 6449 volt tavaly, ami 39,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4622-höz képest. A baloldali szélsőségesek közé 33 500 embert sorolnak az alkotmányvédelmi hatóság szakemberei. Ez a szám egy évvel korábban 32 ezer volt. Az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak száma tavaly 9200-ra emelkedett a 2018-ban regisztrált 9000-ről. A színtérre jellemző, hogy csökken a tüntetések közben vagy után – az úgynevezett fekete blokk taktikát alkalmazó szélsőségesek által elkövetett – erőszakos bűncselekmények jelentősége, és a súlypont egyre inkább a demonstrációktól független akciókon van. A műveleteket kisebb csoportok hajtják végre, az antifasizmus elvére hivatkozva súlyos sebesüléseket és komoly anyagi kárt okozó támadásokat intéznek politikai ellenfélnek tartott személyek és szervezetek ellen.

A szélsőséges iszlamisták száma 28 020 volt tavaly, ami 5,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 26 500-hoz képest. Többségüket a Németországban leginkább elterjedt radikális irányzat, a szalafizmus hívei közé sorolják. Tavaly év végén 12 150 szalafistát tartottak számon, egy évvel korábban 11 300-an voltak. Az irányzat terjedése azért is gond, mert bővíti a dzsihadista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. Az alkotmányvédelmi hivatal szakértőinek tapasztalatokon alapuló „ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott. Az iszlamizmust és egyéb vallási szélsőségeket együttvéve tavaly 362 olyan bűncselekmény történt Németországban, amely a BfV szerint valamely vallási szélsőséghez köthető. Egy évvel korábban majdnem százzal több, 453 bűncselekmény került ebbe a kategóriába.

(MTI)