A világszervezet becslései szerint 2019-ben az éhínség mintegy 690 millió embert érintett, azaz a világ népességének körülbelül 8,9 százalékát.
Míg tavaly minden 9 emberből körülbelül egy szenvedett súlyos alultápláltságtól, idén a helyzet súlyosbodhat, egyebek közt a koronavírus-járvány, valamint az általa okozott gazdasági válság miatt – derül ki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a világszervezet Világélelmezési Programjával (WFP) és Gyermekalapjával (UNICEF) közösen készített, hétfőn közzétett jelentéséből. A válság miatt éhínségre jutó emberek számát a jelentésben 83 és 132 millió közé teszik.
A világszervezet becslései szerint 2019-ben az éhínség mintegy 690 millió embert érintett, azaz a világ népességének körülbelül 8,9 százalékát. A jelentésben rámutatnak arra, hogy ez közel 10 millióval több a 2018-as kimutatásnál és 60 millióval a 2014-ben mértnél. „Ha ez a tendencia folytatódik, 2030-ra becsléseink szerint ez a szám meghaladja a 840 milliót” – szögezte le újságírók előtt Thibault Meilland, a FAO egyik szakértője, hozzátéve, hogy a jelenlegi kilátások messze vannak a szervezet célkitűzésétől, mely szerint 2030-ra megszüntetnék az éhezést a világban. Rámutatott arra is, hogy e becslések még nem is számoltak a koronavírus-világjárvánnyal, amely mind egészségügyi, mind pedig élelmiszer-ellátási szempontból megrázta a világot.
A hétfői jelentés a pandémia okozta gazdasági válság miatt éhínségre jutó emberek számát 83 és 132 millió közé teszi, ám Meilland szerint még ez a szám is csupán óvatos becslés. A szakértő azt is elmondta, hogy a világszervezetnek újra meg kell vizsgálnia az éves kimutatásait 2000-től, egyebek mellett a Kínából érkező új adatok miatt, így a számok vélhetően magasabbak lesznek. „A kínaiak a világ népességének egyötödét teszik ki, így az innen érkező adatok súlyosan befolyásolják a végső becsléseket” – magyarázta Meilland, aki azt is elmondta, az új számításoktól függetlenül világos, hogy 2014 óta nőtt az alultápláltság mértéke.
(MTI)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Az évekkel ezelőtt rettegett Covid-vírus ma már valahol a nátha és az influenza között van félúton.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A meccs után után a szurkolók együtt ünnepeltek a lányokkal, és természetesen elénekelték a Himnuszt is.
Egy helyi lakos elmondása szerint öt lövés dördült el egymás után.
