A nemzeti alkotmányok elengedhetetlen eszközei az uniós integrációnak

2020. július 14. 12:11

A német alkotmánybíróság május 5-i határozata élénk vitát generált az uniós jogászok és politikusok körében.

2020. július 14. 12:11
Trócsányi László

"Legelőször is sokan arra használják ezt a vitát, hogy ismét – tegyük hozzá sajnálatra méltó módon – Magyarországot vagy Lengyelországot tegyék kritikáik célkeresztjébe. Emlékeztetni szeretnék arra a tényre, hogy a német alkotmánybíróság határozata kapcsán az uniós jog értelmében csupán a német alkotmánybíróság döntésének uniós joggal való összhangját lehet vizsgálni. Magyarország, vagy Lengyelország említése elfogult politikai színezetre vall. Magyarország tiszteletben tartja a bírósági döntéseket még akkor is, ha esetleg azok tartalmával nem ért egyet.

Ha már az uniós jognál tartunk, akkor tény és való, hogy a jelenlegi bírósági ítélkezési gyakorlat értelmében a német alkotmánybíróság határozata súlyos problémát vet fel, amelyet az uniós jog prizmáján keresztül is lehet értékelni. A bírósági ítéleteknek való megfelelés jogállamisági követelmény, ugyanakkor a Bizottság eddig még kötelezettségszegési eljárást sem indított ebben az ügyben.

Az Uniós jog mellett a nemzeti jogot is vizsgálni kell. A nemzeti alkotmányok ugyancsak elengedhetetlen eszközei az uniós integrációnak. Az uniós jog elsőbbsége egy olyan több évtizede vitatott bírósági vívmány, amely nem véletlenül nem került bele lassan 60 éve a Szerződésekbe. Azonban a tagállamok nemzeti vagy alkotmányos identitás tiszteletben tartásának kötelezettsége a szerződés hangsúlyos részét képezi.  Vallom, hogy amennyiben az alkotmányos identitás jelentősebb szerepet kapna az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéleteiben, ilyen bíróságok közötti vitákra is jóval ritkábban kerülne sor. Ugyanis a mostani nem egy izolált eset. Hadd hozzam fel példaként a francia alkotmánybíróság több mint egy évtizedes töretlen gyakorlatát, amely kimondta, hogy az uniós jog a belső jog részét képezi, amely csúcsán nem a Szerződések, hanem a francia alkotmány helyezkedik el.

Végezetül, hadd térjek ki arra, hogy egyetlen egy uniós intézmény – így az EUB működése – sem mentesülhet bizonyos kritikák alól. Noha a Szerződés előírja, hogy az Európai Uniónak csatlakoznia kell az Emberi Jogok Európai Egyezményhez, az Európai Bíróság ezzel kapcsolatosan negatív véleményével blokkolta a csatlakozást. Viták tehát vannak és e viták az EUB működésének javítását célozzák. Így a német alkotmánybíróság határozatában foglaltak iránytűül szolgálhatnak az EUB működésének javítására az európai integráció érdekében."

A szöveg eredetileg az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) ülésén hangzott el felszólalásként.

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Takita
2020. július 24. 14:17
Az országoknak van Uniója,és nem az Uniónak országai. Kár ,hogy az EU- központban sokan ma már nem így gondolják. Többen meg,mint Dobrev Klára ,ezt rendszerszinten is meg akarja valósítani.
Stopli
2020. július 24. 14:17
Tökéletes analízis!
Kvasztics Fedor
2020. július 24. 12:27
A nemzeti alaptörvényeket a nemzetek hozták, és más nem szólhat bele.
toef36
2020. július 24. 12:27
A "jogásztársadalom" - úgy, ahogy van - lehúzhatja magát egy ANGOL alkalmatosságon... Egyszerűen érthetetlen, hogyan csinálhatnak "rágógumit" az alkalmazott jogból - egyes jogi intézmények...! Ez a jogtudomány megcsúfolása...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!