Tiltakozásom fejeztem ki az Európai Parlament LIBE szakbizottságának elnökéhez
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
A napokban dőlhet el, hogy a szigorú uniós „zöld” szabályozás hatálya alá tartozik-e majd a kereskedelmi hajózás, vagy sem. A szektor ökológiai lábnyoma szempontjából ez nem elhanyagolható jelentőségű kérdés.
Ahhoz, hogy a 2050-re vonatkozóan kitűzött ambiciózus klímacélok teljesülhessenek, az ágazat karbon-intenzitása 2030-ig több mint 40 százalékkal kell, hogy csökkenjen a maihoz képest (megjegyzésképpen: alternatívát a zöld hidrogén optimális alkalmazása jelenthetne).
Jelenleg a kereskedelmi hajózás csekély súllyal esik a latba az európai emissziókereskedelmi rendszer (ETS) szempontjából, ezen változtatna az új szabályozás, amelynek értelmében – immáron az ETS szabályozási körébe tartozva – a tengeri kibocsátóknak is úgy nevezett „karbonengedélyt” (tulajdonképpeni környezetszennyezési díj) kellene vásárolniuk a környezetszennyezés után. A Splash 247 nevű hírportál értesülései szerint a „kulcsfontosságú” szavazás a holnapi napon esedékes.
A portál hivatkozik továbbá egy uniós dokumentumra is, miszerint a tengeri kereskedelem 2018-ban a közösség szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4%-áért felel, ami Belgium teljes karbonlábnyomával egyenértékű. A szabályozás azért is lehet időszerű, mert a Mediterranean Shipping Company (MSC) nevű hajótársaság a legnagyobb német és lengyel erőműveket követi az EU top 10 kibocsátói listáján, megelőzve a Ryanair nevű diszkont légitársaságot is – írja a portál a Transport & Environment nevű NGO egyik jelentésére hivatkozva.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.