Bevásároltak a románok: amerikai lopakodók fognak járőrözni a Kárpátokban
32 darab ötödik generációs F–35-ös harci repülőgép érkezik a szomszédos országba.
A parlamenti pártok azt követően egyeztek meg a luxusnyugdíjak megadóztatásáról, hogy a luxusnyugdíjak eltörléséről rendelkező, januárban elfogadott törvénytervezet elbukta az alkotmányossági kontrollt.
A speciális törvények révén bevezetett luxusnyugdíjak progresszív adózásának bevezetéséről fogadott el törvénytervezetet szerdán a román parlament.
Először törölni akarták a különnyugdíjakat, de az alkotmányba ütköztek
A jogszabály 85 százalékos adót vet ki a – nem járulékbefizetés alapján meghatározott – különnyugdíjak havi 7000 lejt (félmillió forint) meghaladó részére. A havi 2000 lejnél nagyobb nyugdíjak 2000 lej feletti (7000 lejig terjedő) részét 10 százalékkal adóztatják meg.
A parlamenti pártok azt követően egyeztek meg a luxusnyugdíjak megadóztatásáról, hogy a bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező, januárban elfogadott törvénytervezet elbukta az alkotmányossági kontrollt. A mostani jogszabály már a katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati járandóságára is kiterjed. A szenátus által korábban megszavazott tervezetet szerdán csaknem egyhangúlag (307 szavazattal egy ellenében) fogadta el a képviselőház.
Az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes, 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes, 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 lejes, 1440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 bírósági jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat. Az aktív szolgálattól visszavonult több mint 178 ezer katona, belügyi alkalmazott közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást. Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyugdíjakra.
Teljesíthetetlen emelést szavaztak meg
Az átlagos nyugdíjak többszörösére rugó luxusnyugdíjak ügye a helyhatósági és parlamenti választások közeledtével vált ismét központi témává Romániában: a pártok egymásra licitálva próbáltak politikai hasznot húzni abból, hogy az emberek többsége által méltánytalannak tartott extra juttatások eltörlését szorgalmazták, illetve egymást vádolták a kiváltságosok védelmével.
A tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) most azt követeli a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormányától, hogy duplázza meg a családi pótlékot, és léptesse életbe a baloldali parlamenti többség által megszavazott nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében ősztől 40 százalékkal kellene emelkednie valamennyi – járulékbefizetésen alapuló – nyugdíjnak. A PNL már a koronavírus-járvány előtt a bruttó hazai termék 3 százalékát meghaladó államháztartási hiányt örökölt a – sorozatos bér- és nyugdíjemelésekről határozó – PSD-kormánytól. A járvány idején a PNL pénzügyminisztere beismerte: teljesíthetetlen a törvény által előírt 40 százalékos nyugdíjemelés, Florin Citu a járandóságok 10 százalékos emelését valószínűsítette. Idén a román kormány 6,7 százalékos államháztartási hiányra számít, de az Európai Bizottság 9,2 százalékos deficittel számol.
(MTI)