Brüsszelben folyamatos támadás alatt áll a gyermekvédelem!
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
2020 első két hónapjában 16 százalékkal nőtt a menekültstátuszt igénylők aránya Európában, 2018-hoz képest.
Az Európai Unióba irányult a világon tavaly beadott menedékkérelmek egyharmada – olvasható az uniós menekültügyi ügynökség (EASO) csütörtökön közzétett éves jelentésében. A jelentés szerint az elmúlt évben 11 százalékkal, majd 2020 első két hónapjában 16 százalékkal nőtt a menekültstátuszt igénylők aránya Európában, 2018-hoz képest. A koronavírus-járvány miatt 87 százalékkal csökkent a menedékjog iránti kérelmek száma, azonban az elemzők felhívták a figyelmet, hogy a vészhelyzet megszűnésével párhuzamosan, középtávon e tekintetben növekedés várható.
A kutatás azt is megállapította, hogy 2019-ben néhány uniós tagállam – Franciaország, Málta, Görögország, Spanyolország – több menedékkérelmet kapott, mint a 2015-ös migrációs válság idején. A legtöbb kérelmet Németországban és Franciaországban, a legkevesebbet a balti államokban nyújtották be tavaly, zömében szíriai, afgán és venezuelai állampolgárok. Magyarországon az EASO adatai szerint az elmúlt évben 500-an folyamodtak menekült-, illetve oltalmazotti státuszért, ami 25 százalékos csökkenést jelez 2018-hoz képest. A felmérés szerint figyelemre méltó fejlemény volt 2019-ben, hogy a venezuelai válság elől menekülők kérelmeinek túlnyomó része, mintegy 95 százaléka pozitív elbírálásban részesült, a két évvel ezelőtti 28 százalékos elfogadási arányhoz képest.
Az EASO elemzői szerint a válság gócpontjával szomszédos országok jelentik gyakran a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek befogadásának első vonalát: globális tekintetben így Törökország fogadta be a legtöbb menekültet 2019-ben. Törökországot Pakisztán, Uganda, Németország és Szudán követte. Relatív értelemben – népességszámához viszonyítva – Libanon és Jordánia adott legtöbbször menedéket a rászorulóknak. Bár 2019-ben általánosságban csökkent az EU külső határaira érkezők száma, az Európába vezető migrációs útvonalakon egymástól eltérő tendenciák alakultak ki: a nyugat- és közép-mediterrán útvonalakon 2018-hoz képest kevesebben, ugyanakkor a kelet-mediterrán és a nyugat-balkáni útvonalakon többen érkeztek.
(MTI)