Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Az orosz diplomácia vezetője hangoztatta, hogy Washingtonnak nincs joga megbüntetni Teheránt az ENSZ BT felhasználásával.
Oroszország határozottan szembeszáll az ENSZ Biztonsági Tanácsának manipulálására irányuló kísérletekkel az iráni atomalku ügyében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor kedden Moszkvában fogadta iráni hivatali partnertét, Mohamed Dzsavád Zarífot. Lavrov aggasztónak nevezte az iráni atomprogram ügyében 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv körül kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, Moszkva mindent elkövet annak érdekében, hogy senki ne tudja megsemmisíteni az atomalkut. Az orosz diplomácia vezetője hangoztatta, hogy Washingtonnak nincs joga megbüntetni Teheránt az ENSZ BT felhasználásával. Megítélése szerint
Zaríf „nagyon veszélyesnek” minősítette az atomalku körül kialakult helyzetet. Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy saját céljaira kívánja felhasználni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAü). Megfogadta, hogy ezt Irán nem fogja megengedni, hozzátéve, hogy hazája teljes mértékben együttműködik a szervezettel. Zaríf megköszönte Lavrovnak, hogy levelet írt az ENSZ főtitkárának, António Guterresnek, amely szerint semmi sem indokolja, hogy a BT napirendre tűzze az Iránnal szembeni fegyverembargó ügyét.
Hétfőn egyébként Rafael Grossi, a NAü vezérigazgatója sürgette, hogy Irán biztosítson hozzáférést két létesítményéhez, amit már több, mint négy hónapja megtagad. Az ügynökség ellenőrizni akarja, hogy Teherán nem folytatott-e ott az atomalku értelmében tiltott tevékenységet. Az iszlám köztársaság ettől indulatosan elzárkózott, azt kifogásolva, hogy az információ az izraeli titkosszolgálattól származik.
Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország 2015-ben írta alá Iránnal azt megállapodást, amelynek értelmében Teherán vállalta atomprogramjának korlátozását a vele szembeni szankciók részleges feloldásáért cserébe. Washington azonban felmondta az egyezményt, és visszaállította a szankciókat az iszlám köztársasággal szemben, amely válaszul tavaly elkezdte fokozatosan korlátozni az atomalkuból fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az utóbbi egy évben Irán az egyezményben engedettnél nagyobb mennyiségben és fokon dúsított uránt gyorsabb centrifugákban.
(MTI)