Jankovics Marcell Trianon című könyve magas színvonalon informál és szórakoztat azáltal, hogy Trianont formabontó, mégis közérthető módon mutatja be; könyvét a keserédes humor, a hazaszeretet és a patriotisztikus történetmesélés hatja át.
A mű több mint 250 oldalon, képeken keresztül ábrázolja a magyar történelem talán legszégyenteljesebb eseménysorozatát, téve ezt úgy, hogy mindeközben a közérthetőség nem megy a történelemhűség rovására (a könyv 1:10 arányban szöveg és képek összessége).
A Trianon javarészt szépen megrajzolt, humoros karikatúrákból áll, mellette velős közléseket tartalmazó, tőmondatokból álló bemutatószövegekkel. Bátran operál a vizuális humorral, amely azonban soha nem hat a közösen megélt nemzeti gyász rovására. Sőt,
a humor és a dráma egyvelege miatt a békediktátum kapcsán felmerülő kudarcélmény és a nemzetközi közösségből való kiábrándultság még jobban kiütközik.
Jankovics Marcell: Trianon. Méry Ratio. 2019.
Az összetett történelmi hátteret a könyv még a rövid törzsszöveg ellenére is kellő részletességgel mutatja be: a mű külön figyelmet szentel ugyan Romániának, még többet azonban a Romániát hátulról erősítő nemzetközi érdekszférának.
Forrás: Jankovics Marcell
Jankovics könyvét a keserédes humor, a hazaszeretet és a patriotisztikus történetmesélés hatja át. Külön szót érdemel a rajzok minősége, amelyek kifejezőképessége alátámasztja mindazon díjak és elismerések helyénvalóságát, amelyet életművével a szerző kiérdemelt; a könyvet lapozgatva
az a benyomása támadhat az olvasónak, mintha egy magas színvonalú történelmi képregényt olvasna.
A képeket nézegetve, azok mozgalmassága és a vizuális humor miatt akár a Monty Python-képi világa vagy például Wes Anderson amerikai filmrendező munkássága is eszünkbe juthat. Csak egy példa: a Sopron hovatartozásához vezető népszavazás eredményét is szellemesen ábrázolja. Az ikonikus tűztorony egyik kezével mintha elhessegetné az osztrák sast, miközben másik kezével a magyar címert ejti a szavazóurnába; a képhez – a történelmi magyarázat mellett – a „Hess madár!” szöveg tartozik.
Forrás: Jankovics Marcell
A történetvezetés világos koncepció mentén valósul meg. Az előzmények, okok felsorolása adja a könyv kétharmadát; mind a Jankovics értelmezésében egykorú, mind pedig a történelmi okok bemutatása háromnegyed-egyoldalas képeken keresztül történik. Egykorú okoknak számít például a magyar uralkodóosztály szűklátókörűsége, a vesztett háború, vagy a szomszéd országok mohósága.
A történelmi okok között szerepel az etnikai összetétel, a nemzetiségek anyaországainak önállósulása, a magyar elit és a kormányok felelőssége (például a gyakorlatban rosszul működő nemzetiségi politika), a nemzeti önrendelkezés vágya, valamint az ezzel ellentétben hatást kifejtő pánszlávizmus. Szintén ebben a sorban említhető az 1848-as forradalom és szabadságharc, a csehek jogos sértettsége (amiért a Monarchia nem tágította trializmussá a dualizmust). Történelmi oknak tekinthető Robert Seton-Watson tevékenysége is (a brit publicista a sajtón keresztül utáltatta meg Magyarországot a nyugati világgal, ezért sokan a történelmi Magyarország sírásójának is nevezik), valamint egész egyszerűen az, hogy a világháborúban a vesztes oldalon álltunk.
Ahány ok, annyi rajz, a mű a bővebb fejtegetést azonban az olvasóra és arra a többezer oldalas irodalomra bízza, amely az elmúlt 100 évben Trianon kapcsán született, s amely az eljövendőben születni fog.
Forrás: Jankovics Marcell
Összegezve a fentieket, a könyvről általánosságban elmondható, hogy szórakoztatva informálja az olvasót Trianonról, korra, politikai hovatartozásra és tájékozottságra tekintet nélkül.
A műben feltüntetett rajzok virtuálisan is megtekinthetők 2020. június 04-étől, s a kiállítás – ha a járványügyi intézkedések megengedik – július 26-ig lesz látogatható a Pesti Vigadó VI. szinti kiállítótermében – áll a Magyar Művészeti Akadémia közleményében.
Jankovics Marcell (Budapest, 1941) filmrendező, grafikus, művelődéstörténész, tanár. Több száz filmet rendezett, ebből négy egészestés animáció fűződik a nevéhez (a János vitéz, a Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról és az Ember tragédiája). Sisyphus című rövidfilmje Oscar-jelölést, a Küzdők pedig Arany Pálma díjat kapott. Készített képregényeket, rajzfilmplakátokat. Tervez emblémákat, illusztrációkat mesekönyvekhez, szépirodalmi könyvekhez és saját könyveihez. Fontosabb kitüntetései közé tartozik a Balázs Béla-díj (1974), a Kossuth-díj (1978), a Príma primissima díj (2007) és a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2013).
Forrás: Jankovics Marcell
Dobozi Gergely írása.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
Tényleg nem. Akkor se, ha cseppet sem volt elegáns Krasznahorkai László magyarozása, a trianonozása vagy éppen a neki tulajdonított, miniszterelnöki gratulációra adott (frissítés: cáfolt) válasza.
Hogy is tehetne ilyet? Egyik magyar vezető sem jelenthette ki Trianon előtt, hogy lelkesen várja a területek elvesztését.
Őszintén beszámolt a koncepciójáról a magyar miniszterelnök.
Felvetik a hibrid magyar műveletek lehetőségét.
George Simion szerint „Magyarország csak azt veszítette el, amit erőszakkal elfoglalt”.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Orbán ad szavazóinak egy világpolitikai szenzációt, a Tisza-vezér sem akar lemaradni: megajándékozza övéit napi hat Telex-cikk kiröhögésével. Francesca Rivafinoli írása.
