Rákérdeztek az Európai Bizottságnál, Magyarország mikor kapja meg a 19 milliárd euróját – a válasz sokatmondó
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
2017-ben mintegy 15 millió ember vált súlyos bűncselekmény, például emberölés, pedofília vagy emberrablás áldozatává az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság az áldozatok jogairól szóló új uniós stratégiát fogadott el kedden, amellyel azt kívánja biztosítani, hogy a bűncselekmények áldozatai teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában történt a bűneset. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az EU egyben az egyenlő jogérvényesülés szövetsége is, és célja az, hogy biztosítsa az bűncselekmények áldozatai számára a szükséges támogatást és védelmet, továbbá az igazságszolgáltatáshoz történő, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést.
Vera Jourova európai értékekért és átláthatóságért felelős biztos szerint az EU-nak már létezik egy olyan szilárd szabályozási rendszere, amely garantálja az áldozatok jogait, de ennek tagállami érvényesülése – a gyakorlatban – még hagy kívánnivalót maga után. Felhívta a figyelmet, hogy 2017-ben mintegy 15 millió ember vált súlyos bűncselekmény, például emberölés, pedofília vagy emberrablás áldozatává az Európai Unióban.
Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett rendelkezések következtében felerősödtek a nemi alapú erőszakhoz, az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transz- és interszexuális) személyek iránti gyűlölethez, illetve a rasszizmushoz kapcsolódó bűncselekmények. Emlékezettet arra is, hogy jelenleg 21 tagország ellen folyik kötelezettszegési eljárás e tekintetben. „Mozgósítanunk kell a tagállamokat az áldozatok jogaira vonatkozó uniós szabályok maradéktalan végrehajtása érdekében, kifogások és kompromisszumok nélkül” – fogalmazott.
A stratégia lényegi eleme az érvényben lévő szabályok felülvizsgálata, amelyre vonatkozólag a bizottság 2022-ig szigorítási javaslatokat fog előterjeszteni. A cselekvésterv továbbá meg kívánja erősíteni, és hatékonyabbá tenni az áldozatokkal való kommunikációt, és biztonságosabb környezetet kíván biztosítani számukra a bűncselekmények bejelentéséhez. További célja, hogy javítsa a legkiszolgáltatottabb áldozatok fizikai védelmét, a gyermekek, illetve családok, és az LMBTI személyek számára tagállamokban kialakított befogadó otthonokkal, védett házakkal. A tervezet szerint, a bizottság emellett az összes érintett szereplőt összefogó, a sértettek jogérvényesülésével foglalkozó platformot hozna létre, illetve kötelezné a tagállamokat nemzeti áldozatjogi stratégia kidolgozására.
(MTI)