A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Az ENSZ Alapokmányának 75. születésnapján elhangzottak szerint a koronavírus utáni világrend felett ideális esetben egységes kormány őrködne.

„Az Alapokmány elfogadásának 75. évfordulóját világszintű felfordulás közepette kell megélnünk” – nyitotta beszédét Aniónio Guterres, az ENSZ Főtitkára az ENSZ Alapokmánya elfogadásának előestéjén tartott sajtókonferencián.
A főtitkár szerint a világ ma nemcsak a koronavírus okozta válsággal és a klímaváltozás káros hatásaival kényszerül szembenézni, de rasszizmus és a folyton növekvő társadalmi egyenlőtlenség kártételei is világszerte tapasztalhatók.

„A problémákra a hathatós megoldást a multilateralizmus újraértelmezése jelentené”
– állítja António Guterres. A világ ugyanis nemcsak a koronavírussal, hanem az „álhírpestissel” is szembe kényszerül nézni. Ennek kapcsán a főtitkár az ENSZ „Verified” („Megerősített”) nevű kezdeményezésére hívja fel a figyelmet, amely az internetezők bevonásával figyelmeztetne a dezinformációra. A programba úgy nevezett „információs önkéntesként” lehet jelentkezni, akiknek feladata az ENSZ által hivatalosan megerősített információk terjesztése lenne az internetes felületeken.
A főtitkár a többoldalú nemzetközi szerződések rendszerét azért is venné revízió alá, mert álláspontja szerint a koronavírus tanulságai között nem szerepelhet olyan forgatókönyv, amely a válságot előidéző, mégis összeomlott rendszerek újraépítését célozza.
A főtitkár értelmezése szerint a válságot követően felállítandó világrend ideális esetben karakteresebben képviseli a világkormányzás kialakítására irányuló törekvést – legalábbis meghatározott (de a főtitkár által nem definiált) szakpolitikai területeken. Ez a projekt azonban Guterres szerint sem áll jól: a főtitkár rámutat, hogy
a világ vezető nagyhatalmainak kapcsolata jelenleg nem engedi meg azt, hogy a világkormányzás bármilyen formában is létrejöjjön.
Ennek kapcsán Guterres saját szervezetének érdemeit sorolja a járványügyi védekezés során, sugallva, hogy az ENSZ a maga részét kivette a védekezésből: 250 millió darab védőeszköz szállítása 130 ország számára, az oktatás megszervezése 155 millió gyermek számára, 2 millió egészségügyi és szociális alkalmazott kiképzése – hogy csak a Guterres által fontosabbnak vélt intézkedéseket említsük.
Mindez azonban nem teszi az ENSZ-t az állami kormányok kihívójává – legalábbis ez derül ki abból, amit a jelen formájában működő nemzetközi szervezet alkalmatlanságáról elmond. A főtitkár a hangsúlyt a nemzetközi szerződések rendszerének megerősítésére helyezné, ideális világkormány tehát a multilateralizmus kontextusában állna fel, legalábbis Guterres olvasata szerint.
„Megosztott felelősségi rendszer, megosztott szuverenitás, megosztott stratégiák”
– ez lenne a guterresi világkormány működési logikája, erre kell, hogy rávilágítson a koronavírus okozta világjárvány a főtitkár szerint.
„Várom, hogy szeptemberi találkozónkon mindezt megvitathassam a világ vezetőivel; teljes mértékben elérkezettnek látom az időt arra, hogy összegyűljünk, és újragondoljuk annak a világnak a működését, amelyen közösen osztozunk” – zárja beszédét António Guterres.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
