Megfejtette az Economist: ezért tombol az antiszemitizmus Európában
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Július 1. után Izrael a fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet.
Benjamin Netanjahu hétfőn a Knesszetben a Likud párt frakcióülésén kijelentette, hogy az annektálási folyamat kezdeteként megjelölt július elsejei időpont nem változik. A miniszterelnök jelezte eltökéltségét, hogy e tervét az egyre erősödő nemzetközi bírálatok ellenére is tovább viszi, írja a Neokohn.
Soha vissza nem térő történelmi alkalomnak nevezte azt a lehetőséget, hogy Ciszjordánia bizonyos területeit az országhoz csatolja.
„Nem fogom elszalasztani az alkalmat, hogy kiterjesszem az izraeli szuverenitást erre a területre” – mondta a miniszterelnök, aki pártjának, a Likudnak a következő hónapokra vonatkozó politikai akciótervét ismertette. Hozzáfűzte: ilyen történelmi jelentőségű esély Izrael 1948-as megalapítása óta nem kínálkozott. Utalt az amerikai béketervre, amely szerinte lehetővé teszi, hogy át lehessen szabni a Közel-Kelet térképét.
Később, a zárt ülés során Netanjahu azt mondta a képviselőknek: „Van egy kijelölt időpontunk júliusban a szuverenitás érvényesítésére, és nem változtatjuk meg”.
Az új izraeli koalíciós megállapodás értelmében július 1. után Izrael a fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet, főként az oslói megállapodás kizárólagos izraeli civil és biztonsági felügyelete alatt álló területeket, valamint a Jordán folyó völgyét is a fennhatósága alá vonhatja az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján.
A koalíciós megállapodás már július 1-én lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben.
(Neokohn)