Járvány idején a bíróságnak is innovatívnak kell lennie – beszélgetés John Tunheim szövetségi bíróval

John R. Tunheim (1953), amerikai szövetségi bíró, a Minnesota Szövetségi Körzeti Bíróság elnöke. Szövetségi bíróvá 1995-ben nevezték ki, 2005 júliusától vezeti a Minnesota Szövetségi Körzeti Bíróságot. Bírói kinevezését megelőzően a magánszektorban és az állami szolgálatban egyaránt dolgozott, továbbá tanított a Minnesota Egyetem Jogi Karán.

A koronavírusos megbetegedések okozta járvány felforgatta az emberek életét, lebénította a gazdaságot és megnehezítette az emberek közötti kapcsolattartást. A vírus az állami szervek, közöttük a bíróságok működésére is hatást gyakorol. Ön a Minnesota Szövetségi Körzeti Bíróság elnökeként szembesül ezekkel a problémákkal. Milyen jelentős kihívásokat kell leküzdeni mostanság a szövetségi bíróságoknak az Egyesült Államokban?

A szövetségi bíróságok számtalan kihívással szembesülnek. És úgy tűnik, minden napra jut valami új.

Jelenleg ugyanis nem tudunk esküdtszéki tárgyalásokat tartani, így valamennyi büntetőügy tárgyalását legalább a nyár közepéig el kellett elhalasztani. Ennél is komolyabb kihívást jelent a büntetőbíróság előtti meghallgatások hatékony megszervezése úgy, hogy a feleknek ne kelljen szükségtelenül megjelenniük a bíróságon. Az ilyen jellegű meghallgatások során sok számos különböző, így a tárgyalás előkészítésével, a bűnösség beismerésével és akár büntetéskiszabással összefüggő kérdésben kell döntést hozni. Ennek során meg kell tartanunk az alkotmányban biztosított jogokat és az eljárás időszerűségét. Emellett szempont az is, hogy nem szeretnénk nagy ügyhátralékkal kezdeni, mikor a visszatérhetünk majd a rendes ügymenethez.

Hogyan tudják a bíróságok egyáltalán fenntartani a működésüket?

Az USA elnöke által kihirdetett szükségállapotban a szövetségi bírók ideiglenes felhatalmazást kaptak arra, hogy az esküdtszéki tárgyalásokon kívüli esetekben videokonferencia segítségével intézhessék tovább a büntetőügyeket. A videokonferencia használata általában véve nem megengedett, de ebben a helyzetben a terhelt beleegyezésével mégis lehetőség nyílik az alkalmazására. Ennek érdekében egy kormányzati „Zoom” rendszert állítottunk be, amely lehetőséget teremt arra, hogy valamennyi büntetőbíróság előtti meghallgatást videokonferencia útján tarthassunk meg. Ennek a technikai rendszernek a beüzemelése azonban igen nagy kihívást jelentett. 

A polgári ügyszakhoz tartozó ügyekben is hasonló akadályokkal szembesülnek?

A polgári ügyek könnyebben kezelhetők, mert azok intézésében már korábban is alkalmaztunk videó- vagy audiokonferencia útján tanácskozást. Most tulajdonképpen csak ezt folytatjuk. Ugyanakkor polgári ügyekben sem tudunk esküdtszéki tárgyalást tartani mindaddig, amíg biztonságossá nem válik az esküdtek megidézése a tárgyalóterembe. Ezzel együtt is, amint mondtam, a büntetőeljárások jelentik az igazi kihívást számunkra.

Hogyan tudják biztosítani a tisztességes eljárás részét képező időszerűség követelményét a büntetőeljárásokban, ha minden esküdtszéki tárgyalást el kellett halasztani?

Ez egy nagyon fontos kérdés. Az USA-ban az úgynevezett „Speedy Trial Act” (az eljárások időszerűségéről szóló törvény) általános jelleggel írja elő, hogy a büntetőügyekben a tárgyalást a vádemelést követő 70 napon belül meg kell tartani. Minthogy a járványvész idején nem lehet összehívni a vádesküdtszéket, illetve lehetetlen az üléseket gyorsan megszervezni, más megoldást kellett találni. Így az általam vezetett bíróságon kizártam ebből a törvényi határidőből azt az időszakot, amelyet a jelenleg is tartó szükséghelyzet lefed. Ennek megfelelően tehát a szükséghelyzettel érintett időszak nem számít bele a „Speedy Trial Act” szerinti követelménybe. Ennek elrendelésére a bírósági vezetőknek lehetőségük van szükséghelyzet fennállása során, és a jelenlegi helyzet ennek pontosan megfelel. Ugyanakkor ezzel együtt mégis megpróbálunk a lehető legtöbb intézkedéssel előrehaladni a videokonferenciák segítségével. Így pedig elkerülhetjük az ügyhátralék felhalmozódását, és elősegíthetjük az alkotmányban előírtak teljesülését is.

A büntetőeljárásokat említve, az Egyesült Államok alkotmányjogi hagyománya régóta elismeri a védőhöz és a hatékony védelemhez való jogot. Garantálása a szabályok értelmében a büntetőeljárások lefolytatásának egyik előfeltétele is. A bíróságok hogyan képesek elősegíteni ennek a jognak az érvényesülését a járványvész körülményei között?

Kezdetben teljesen megakadtunk ezen a téren, ugyanis sok gyanúsított előzetes letartóztatás hatálya alatt áll. Ennek megfelelően a helyi büntetés-végrehajtási intézetben vannak fogva tartva, amelyek lényegében teljesen elzárkóztak a külvilág elől azért, hogy elejét vegyék a fertőzés megjelenésének. Rendkívüli elismerést érdemel ez az erőfeszítés, hiszen jelenleg nincsen fertőzéses eset a fogva tartási intézményeinkben. Az ügyvédek azonban általában személyesen találkoznak a védenceikkel, ami a jelenlegi lezárások miatt nem kivitelezhető. Éppen ezért jelentett kihívást annak biztosítása, hogy a terheltek továbbra is tudjanak a védőikkel konzultálni. Ennek érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekben egy-egy helyiséget táblagéppel szereltünk fel. A terhelteket ezekbe a helyiségekbe kísérik azért, hogy védőikkel elektronikus úton érintkezhessenek anélkül, hogy ezt bárki hallgathatná. A fogva lévő terheltek védelemhez való jogának a biztosításával pedig számunkra is lehetőség nyílik arra, hogy a büntetőeljárásokat folytathassuk. Körülbelül egy hónapig tartott, amíg megszerveztük az ehhez szükséges technikai előkészületeket, így a kellő sávszélességű internetes kapcsolatot, a különálló helyiséget, valamint a kellő börtönszemélyzetet, akik odakísérik a terhelteket. Ez egy nagy kihívás volt. Végül azonban sikerült ezeket a feltételeket előteremteni, amivel leküzdöttük az akadályt és lehetővé vált a büntetőbíróság előtti meghallgatások kitűzése is.

Vessünk egy pillantást az érem másik oldalára is. Amint említette, az esküdtszékek és ide tartozóan a vádesküdtszékek működése jelenleg szünetel. Az amerikai alkotmány egy másik előírása szerint ugyanakkor bizonyos esetekben a büntetőeljárás csak vádesküdtszék jóváhagyásával indítható meg. Hogyan védhetők meg a közösségek a bűnelkövetőktől, ha a vádesküdtszékek nem tudják folytatni a működésüket?

Úgy tervezzük, hogy május 14-től kezdődően visszaállítjuk egy korábban már kiválasztott vádesküdtszék működését azért, hogy meghallgathassa a vádakat és dönthessen felőlük. Ezt az esküdtek külön tárgyalótermekben történő elkülönítésével látjuk kivitelezhetőnek, ahol a tanúk vallomását, valamint az ügyész érvelését videokonferencián keresztül követhetik figyelemmel. Reméljük, hogy ez az elgondolás a gyakorlatban is működni fog. Nem lehet ugyanis sokáig húzni a vádemelésről szóló döntést. Igaz, sürgős helyzetekben a szövetségi ügyész egymaga is élhet vádemeléssel az úgynevezett „vádpanasz” útján. Ez akkor történik, ha például valakit bankrablás közben tetten érnek és még a vádesküdtszék összehívását megelőzően, azonnal vád alá kell őt helyezni. A vonatkozó szabályok értelmében a vádpanasz kiállítását követő harminc napon belül ugyanakkor a vádesküdtszéknek meg kell hallgatnia a terheltet és döntenie kell a vád további sorsáról. A bíróság elnökeként meghosszabbítottam ezt a harminc napos határidőt, és így a vádpanasszal érintetteknek tovább kell várniuk a vádemelésről szóló döntésre. Ugyanakkor nem lehet túl sokáig váratni őket. Az amerikai alkotmány megköveteli, hogy a bűntettet elkövetőket vádesküdtszék helyezze vád alá kivéve, ha lemondanak arról a jogukról, hogy vádesküdtszék vizsgálja meg a bizonyítékokat és szavazzon a vádemelésről vagy az eljárás megszüntetéséről. A vádesküdtek tisztában vannak a büntető igazságszolgáltatási rendszerben betöltött kulcsfontosságú szerepükkel, és annak szükségességével, hogy megvizsgálják a vádakat.

Minden lehetséges óvintézkedést megteszünk az esküdtek biztonsága érdekében.

Ehhez hasonló eset korábban fordult már elő?

A mi bírósági körzetünkben eddig még nem fordult elő ilyesmi. Ugyanakkor más bírósági körzetek átéltek már ehhez fogható helyzeteket, például természeti katasztrófákat. Innovatívnak kell lennünk ezekben az időkben. Ha pedig hibázunk is, a fellebbviteli bíróságok remélhetőleg megértően javítják majd ki a hibát.

A hagyományos vitarendező szerepkörén túl az amerikai alkotmány a szövetségi bíróság számára írja elő az alkotmányossági ellenőrzés feladatát, ami a „fékek és ellensúlyok” híres rendszerének részét képezi. Ennek megfelelően a szövetségi bíróság alkotmányos feladata a másik két hatalmi ág ellenőrzése. Hogyan képes biztosítani a szövetségi bíróság ezt az alkotmányos feladatát a rendkívüli körülmények között?

Valamennyi szövetségi bíróság működik. Egyet sem zártunk be közülük.

Bizonyos eljárások, mint például az esküdtszéki tárgyalások, jelenleg valóban fel vannak függesztve. Ugyanakkor még a járványvész dacára is, sőt akkor is, ha a szükséghelyzet hosszabb ideig tartana, esküdtszéki tárgyalásokat kell tartanunk. Ezeket nem tudjuk hosszabb időre elhalasztani. Nagy nyomás nehezedik ránk azért, hogy biztonságosan, kellő távolság- és tisztán tartást garantáló megoldásokkal szervezzük meg a tárgyalásokat. Valószínű, hogy a távolságtartási szabályokat egészen addig fenn kell tartanunk, amíg védőoltás széles körben hozzáférhető lesz. Vagyis késznek kell lennünk arra, hogy ilyen körülmények között hosszú távon is meg tudjuk tartani az esküdtszéki tárgyalásokat. Ami azonban a fellebbviteli bíróságokat illeti, ők viszonylag könnyű helyzetben vannak. A jogi képviselők írásban terjeszthetik elő beadványukat, majd pedig a saját irodáikból videokonferencia segítségével adják elő érveiket. Ezek alapján pedig a fellebbviteli bíróság meg tudja hozni a döntését. A Legfelső Bíróság is hasonló jellegű eljárást követ, sőt hozzáférést enged a nyilvánosság számára is, hogy az előtte zajló érveléseket hallgathassák. Mi magunk is lehetővé tesszük, hogy a nyilvánosság figyelemmel kísérhesse a meghallgatásokat a körzeti bíróságon. Így voltaképpen majdnem mindennel tudunk előre haladni, bár lassabban, mint eddig. Amit pedig egyelőre nem tudunk megszervezni, azon tovább dolgozunk, hogy mielőbb megtaláljuk a megfelelő megoldást.

Végül, de nem utolsó sorban beszámolna arról, hogy tapasztalatai szerint hogyan érinti ez a vészhelyzet a bírókat és a bíróság alkalmazottait mentálisan és érzelmileg?

Ez egy jó kérdés. A bírók gyakran beszélnek egymással, megosztják a tapasztalataikat és a megoldásokat. „Zoom” hívásokat szervezünk, ahol látjuk is egymást, chatelünk arról, hogyan lehetne az eljárásokkal még jobban előrehaladni. A beosztottaimmal például heti kétszer szervezek „Zoom” hívásokat. A fogalmazóim otthonról dolgoznak, a többiek pedig részben itt vannak bíróságon, részben pedig távmunkában látják el feladataikat. Jelenleg azt kell, hogy mondjam, még jól vagyunk.

Korábbról volt egy előre kidolgozott tervünk szükséghelyzet esetére szóló távmunkáról, amit most alkalmazni tudunk.

Amikor ezt a tervet kidolgoztuk akkor arra gondoltunk, hogy talán egy tornádó vagy nagy hóvihar, esetleg áradás esetén válhat majd időszerűvé, de fel voltunk készülve járványvészre is. Más bírósági körzetekben hurrikánok okoztak korábban gondot, de ez Minnesotában nem jelent gondot. A lényeg az, hogy jól bevált a működésről szóló terv. Ugyan a bírósági dolgozók továbbra is aggódnak a fertőzés miatt, de hálásak azért, hogy otthonról is teljesíthetik a feladataikat. Úgy gondolom, hogy ezidáig jól bírjuk. Kapcsolatban vagyunk egymással és lehetővé tesszük a folyamatos kommunikációt. Ha azonban ez az állapot még sokáig fennmarad, akkor biztos vagyok abban, hogy mindannyiunknak hiányozni fognak az emberek a tárgyalótermeinkből. Valódi segítséget jelent a videokonferencia, és az, hogy láthatjuk egymást és hallhatjuk az érveléseket. Szem előtt tartjuk, hogy túl fogunk jutni ezen a próbatételen, és eközben a munkavégzés új, hatékonyabb módszereit sajátítjuk el. Ez a koronavírus okozta járványvész által ránk kényszerített innováció jó oldala.
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.