Feloldaná az Oroszország elleni szankciókat Schröder

„Nem kell egymást szankciókkal idegesíteni. Megpróbáltam kifejezni, hogy ez Oroszországgal kapcsolatban is így van. Miért van mégis az, hogy a nagykövet vagy a volt külügyminiszter, valami ukrajnai törpe, kritizál engem? Ez senkit nem érdekel, még Németországban sem” – nyilatkozta podcastjében a német exkancellár az egyébként magyar származású volt német kormányszóvivőnek, Anda Bélának.

Andrij Melnik berlini ukrán nagykövet akkor ugrott neki Schrödernek, amikor a volt kancellár a Tagesspiegelnek egy interjúban azt mondta: „Amikor gazdaságilag a koronavírus miatt nehéz időket élünk, több együttműködésre van szükség. Ezért az értelmetlen szankciókat fel kell oldani. Téved, aki azt gondolja, hogy Oroszországot a szankciókon keresztül rá lehetne kényszeríteni bármire is.” A berlini ukrán nagykövet szerint Schröder ellenszolgáltatásért cserébe lobbizik az oroszoknak Németországban.

A Gazeta újságírója, Alekszej Poplavszkij azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Schröder nem az egyetlen olyan német politikus, aki a szankciók feloldását rebesgeti. A lap Angela Merkel regnáló német kancellárt is idézi, aki szerint „mind fejlődni akarunk a gazdaság tekintetében, és a szankciók ebből a szempontból nézve kellemetlenek”. „Megpróbáljuk megoldani a politikai problémákat, amik okot adnak rájuk” – tette hozzá Merkel.

Poplavszkij úgy látja, a kancellár „korábban is felismerte a szankciók problematikus voltát, amire a német üzleti világ folyamatosan emlékezteti is”. Kiemeli, hogy „Németországban sok vállalat és politikus pártolja az oroszellenes korlátozó intézkedések feloldását a gazdaságra gyakorolt negatív hatásuk miatt”, amely a Handelsblatt becslése szerint havi 667 millió dollárnyi, szankciók miatt kieső bevételben nyilvánul meg. 

Alexander Rahr, az Orosz-Német Fórum projektvezetője a szankciók körüli politikai helyzetet így elemzi: „A német gazdasági lobbi, amely a koronavírus-válságból való könnyebb kilábalás érdekében az orosz és eurázsiai piacok megnyitását szorgalmazza, újra működésbe lépett.” Rahr szerint a szankciók feloldásának útjában leginkább már csak az Egyesült Államok ellenkezése áll.

A szakértő úgy véli, „a szankciókat rendkívül egyszerűen fel lehet oldani, ha az EU-ban akár csak egyetlen ország is elutasítja a korlátozó intézkedések meghosszabbítását a következő online konferencián. Ez az ország lehet például Olaszország is, amelynek Oroszország a járvány során segítséget nyújtott”.

A Gazeta szerzője zárásul felhívta a figyelmet arra, hogy a szankciók oka, a Donyec-medence rendezetlen helyzete épp azért megoldatlan, mert az ukrán fél nem tartja be a minszki egyezmény rá vonatkozó rendelkezéseit.