Összeomlott a szíriai rezsim, Aszad Libanon felé menekül, Oroszországba tart
Elfoglalták a lázadók Szíria fővárosát.
Az észt külügyminiszter neheztel a 75 évvel ezelőtti „felszabadítás” keretei közt megvalósított szovjet megszállás miatt.
Észtország és Oroszország folytatta a második világháború utáni időszakot érintő kölcsönös vádaskodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntek esti nem hivatalos, évfordulós ülésén. A három balti államfő csütörtökön közös közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy a világháború vége nem jelentett szabadságot Közép- és Kelet-Európa országai számára, és hogy az egyik totalitárius rezsimet egy másik váltotta fel, „miközben a balti országokat brutálisan beolvasztották a Szovjetunióba”.
Erre reagálva az orosz parlament alsóházának alelnöke kijelentette, hogy a nyilatkozat eltorzítja a tényeket és politikai célzatú. A Biztonsági Tanács ünnepi ülést tartott péntek este videokonferencia keretében a második világháború lezárásának 75. évfordulója alkalmából, és ennek alapvetően az volt az üzenete, hogy a nemzetek összefogva küzdjenek az új koronavírus által okozott világjárvány ellen, és hogy az esetleges újabb globális konfliktusokat csírájukban kell elfojtani.
A BT soros észt elnöksége által szervezett konferencián csaknem 70-en szólaltak fel, köztük 45 külügyminiszter, valamint Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell kijelentette, hogy a járvány a legnagyobb világválság a világháború óta, megrengeti a társadalmakat, és láthatóvá teszi az instabil országok gyenge pontjait. Megvan a veszélye annak, hogy a járvány tovább mélyíti a már zajló konfliktusokat, és hogy új geopolitikai feszültségeket gerjeszt – tette hozzá. Heiko Maas német külügyminiszter felpanaszolta, hogy a nemzetközi szervezetek, köztük a BT, sok ország részéről nem kapják meg a politikai támogatást, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem szűnnek meg bizonyos fegyveres konfliktusok a világban.
Urmas Reinslau észt külügyminiszter elítélte, hogy Oroszország szerinte megpróbálja „manipulálni a történelmi eseményeket”, és igazolni a Molotov-Ribbentrop-paktumot, amelynek titkos záradéka felosztotta Európát egy német és egy szovjet befolyási övezetre. Megismételte azt a vádat, hogy a szovjet övezetbe került országok rabságban maradtak a háború után.
Erre reagálva Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy a világháború legfőbb áldozata és a legnagyobb veszteséget elszenvedője a Szovjetunió volt, és erkölcstelen úgy beállítani, mint amely a náci Németországgal egyenlően felelős a háború kirobbantásáért. Ezenfelül „sértés” azt állítani, hogy a szovjet Vörös Hadsereg nem felszabadított országokat a nácizmus alól, hanem „szolgaságba taszította őket”. A történelemhamisítók célja visszamenőleg megfosztani Oroszországot attól a státusától, hogy a világháború egyik hőse volt – állapította meg.
(MTI)