A Beneš-dekrétumok még 75 év után is problémát okoznak

Az állam a Beneš-dekrétumok alapján annak ellenére is elkobozná egy magánszemély földjét, hogy az európai emberjogi törvényszék kimondta, a szlovák bíróságok igazságtalanul jártak el a földtulajdonossal szemben, írja az Új Szó. A vagyonelkobzás alapja, hogy az illető felmenői magyarok voltak.

A szlovák igazságügyi minisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményében elismeri, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elmarasztalta Szlovákiát, mert az Állami Erdőgazdaság (Lesy Slovenskej republiky) a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar elkobozni egy magánszemély tulajdonában lévő 35 hektárnyi erdőt. Érdekes módon a közlemény nem nevezi meg a magyarokat és németeket jogaiktól megfosztó 75 évvel ezelőtti dekrétumot, csak „1945-ből származó kormányhatározatként” hivatkoznak rá. Az igazságügyi tárcára máskor azonban jellemző, hogy a jogszabályokat teljes nevükön említi. Az állami erdővállalat által hivatkozott dekrétum pontos neve így hangzik: „A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata.”

Fiala-Butora János, a strasbourgi emberjogi perek szakértője, aki a jelen nemzetközi ügyben a magánszemély oldalán megbízott szakértőként vett részt, elmondta, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán a szlovák kormánynak is lépnie kell. A jogász szerint az igazságügyi minisztériumnak a strasbourgi döntés nyomán elő kellene készítenie a nemzetközi törvényszék által kifogásolt szlovák jogi intézmény, a főügyészi felülvizsgálati kérelem megváltoztatására vonatkozó törvénymódosítást. Egy ilyen főügyészi beavatkozással tudták ugyanis elindítani a korábban már jogerős, a magántulajdon elkobzását elutasító bírósági döntések megváltoztatását.

Ezzel kapcsolatban megkerestük az igazságügyi tárcát is, arra voltunk kíváncsiak, mit lépnek az ügyben. A minisztérium válasza azonban kevés konkrétumot tartalmaz. „A Szlovák Köztársaság köteles végrehajtani, egyben elfogadni olyan szükséges, individuális és általános intézkedéseket, amelyek hatásosságát az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága értékeli majd ki” – írja a tárca. Hozzáteszik, hogy értesítik a Főügyészséget, a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot is, hogy a hasonló esetben hozott döntéseik során vegyék figyelembe a nemzetközi törvényszék álláspontját.

Fiala-Butora szerint az ügy arra is rávilágít, hogy a Beneš-dekrétumok még ma is problémát okoznak, hiszen ma is vagyonelkobzások hivatkozási alapjaként szolgálhatnak. A jogász arra emlékeztet, hogy még Szlovákia uniós csatlakozási tárgyalásainak idejében az Európai Bizottság is vizsgálta a dekrétumok kérdését.

„Azzal zárták a vizsgálatot, hogy ha ezek a rendelkezések valóban nem okoznak a jelenben problémát, ahogy azt a szlovák kormány állítja, akkor nem firtatják, hogy a dekrétumok ellentétesek-e az unió jogrendjével. De ez a helyzet most megváltozott” – fogalmazott a szakember.

(Új Szó)