Ukrajnai tűzszünet nélkül nem akarnak tárgyalni az oroszokkal a németek

Nem lehet ismét összehívni a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport vezetőinek tanácskozását, ha nincs ellenőrizhető és tartós tűzszünet a kelet-ukrajnai válságövezetben – jelentette ki a német külügyminiszter csütörtökön Berlinben a három másik ország külügyminiszterével folytatott megbeszélése után.

Heiko Maas a videokonferencia után tartott tájékoztatón arra a kérdésre, hogy mi akadályozza a normandiai négyek legutóbbi – decemberi párizsi – csúcstalálkozóján kötött megállapodás alapján áprilisra ütemezett újabb tanácskozást, elmondta, hogy olyan tűzszünetre van szükség a frontvonal térségében, amely „megérdemli ezt a nevet”. Ez azt is jelenti, hogy biztosítani kell a tűzszünet folyamatos ellenőrzését. Ezért a kijevi vezetésnek gondoskodnia kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szabad mozgásáról Ukrajna teljes területén. A megfigyelőknek „jelen kell lenniük”, ami „sajnálatos módon” csak korlátozottan lehetséges – tette hozzá. Azonban a moszkvai vezetésnek is van tennivalója, „Ukrajna és Oroszország térfelén pattog a labda” – mondta a német diplomácia vezetője.

„A többi között folytatni kell az ukrán erők és az oroszbarát szakadárok közötti fogolycserét, elő kell mozdítani az aknamentesítő munkálatokat és újabb átkelőket kell nyitni a frontvonalon” – sorolta Heiko Maas, kiemelve, hogy az 500 kilométer hosszú vonalat csak öt ponton lehet átlépni.

Aláhúzta, hogy a tavaly áprilisban megválasztott ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij lendületet adott a válság politikai rendezését célzó minszki folyamatnak, de továbbra is jellemző, hogy a konfliktus részesei a megállapodások végrehajtása helyett kifogásokat keresnek. Nem lenne helyes, ha a koronavírus-világjárvány csak egy újabb kifogás lenne a rendezés halogatására. „A járványnak inkább tettekre kellene sarkallnia mindenkit” – mondta a német külügyminiszter. Németország a normandiai formátumban Franciaországgal együtt 2014 óta igyekszik közvetíteni Ukrajna és Oroszország között a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok lázadása és az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi jogot sértő Oroszországhoz csatolása ügyében.

(MTI)