Gaspard Koenig francia filozófus a Le Figaro hasábjain amiatt aggódik, hogy a Franciaországban bevezetett különleges jogrend egyes elemei a járványveszély elmúltával is megmaradhatnak.
2020. április 06. 18:41
4 p
0
0
14
Mentés
Az egyébként liberális beállítottságú, korábban Christine Lagarde beszédírójaként dolgozó Gaspard Koenig szerint a Franciaországban bevezetett különleges jogrendi intézkedések veszélyeztetik a francia demokratikus berendezkedés és jogállam működését. Koenig nem vitatja, hogy az intézkedésekre, vagy azok egy részére a járvány elleni védekezés miatt valóban szükség van, ugyanakkor szerinte a jelenlegi intézkedések miatt a polgárok nem tudják számon kérni a döntéshozókat, azaz a politikai elszámoltathatóság csorbul Franciaországban.
A filozófus kifejti: a kormány az egészségügyi szükségállapothoz kötődő döntéseivel gyakorlatilag „börtönbe” zárta a lakosságot. De ennél sokkal súlyosabb az, hogy a rendeleti kormányzás bevezetésével de facto felfüggesztette a parlament működését. Félredobták az alkotmányt, és ehhez ráadásul az alkotmánybírósági jogköröket betöltő Alkotmánytanács is asszisztált.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy tart-e attól, hogy a szükségállapot intézkedései tartósan fennmaradnak, Koenig úgy fogalmaz: pontosan ez történt a terrorizmus elleni szükségállapot bevezetése után. Szerinte a 2015. évi rendkívüli intézkedéseket utóbb egész egyszerűen átemelték a normál jogrendbe.
A filozófus sajnálkozását fejezi ki annak kapcsán is, hogy a jelen helyzetben sok francia polgár csodálattal tekint a kínai rezsim hatékonynak tartott működésére. A valóságban a rendszer A filozófus sajnálkozását fejezi ki annak okán, hogy a jelen helyzetben sok francia polgár csodálattal tekint a kínai rezsim hatékonynak tartott működésére. Szerinte ugyanakkor a kínai rendszer átláthatóságának hiánya és autoriter volta nagyban hozzájárult a világjárvány megjelenéséhez.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre csak sokasodnak a Tisza Párt elnökének és párttársainak botrányai, amelyekre valamilyen magyarázattal kellene szolgálniuk, de a jelek szerint nem kenyerük a felelősségvállalás.
A birodalmi betagozódás képviselői lenézik a magyarok közösségét. Már csak annyi az üzenet, hogy „eltüntetünk”. A helyzet leegyszerűsödött az erő nyelvére.
Számomra egyértelmű, hogy nem elég, ha írok és beszélek az elnyomott kisebbségekért, a jelenlétemmel kell demonstrálnom, hogy innen tovább csak a testemen át.
Súlyos kérdés, hogy vajon a kivételt miért kellene a többség életének a mindennapi kérdésévé tenni. A politikai igazság a többséget védelmezi, a kivétellel nincs semmi baj, annál inkább a többségen belüli kivételek kezelhetetlenségével politikai értelemben. Lánczi András írása.