„Nem kell megvárni az utolsó pillanatot, amikor már teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy elkerülhetetlen lesz a katonaság bevetése a határokon” – fogalmazott Borut Pahor.
Borut Pahor szlovén államfő támogatja Janez Jansa kormányfő azon törekvését, hogy a hadsereg bevethető legyen a határok védelmében ugyanolyan jogkörökkel, mint a rendőrség – írta a helyi sajtó. A szlovén elnök Ales Hojs belügyminiszterrel és Matej Tonin védelmi miniszterrel szerdán ellátogatott a Kolpa folyó menti, délkelet-szlovéniai Breg pri Sinjem Vrhu településre kirendelt rendőri-katonai állomásra. A szlovén-horvát határt 800 rendőr és 150 katona védi az illegális migrációval szemben, ugyanakkor a hadsereg csak logisztikai feladatokat láthat el, nem tartóztathatja fel a migránsokat.
Pahor a helyszínen úgy nyilatkozott: a koronavírus-járvány és annak gazdasági következményei miatt egyre több illegális bevándorló próbál majd Szlovénián keresztül Nyugat-Európába jutni. „Nem kell megvárni az utolsó pillanatot, amikor már teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy elkerülhetetlen lesz a katonaság bevetése a határokon” – fogalmazott.
A Jansa vezette új jobboldali kormánykoalíció nemrég döntött arról, hogy életbe lépteti a védelmi törvény 37. cikkét, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek az ország határainak őrzésében, ideiglenesen korlátozhatja az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhet zavargó csoportok és tömegek megfékezésében. Azaz a katonaságot ugyanolyan jogokkal ruházza fel, mint a rendőrséget. A kabinet a döntését azzal magyarázta, hogy a rendőrök egy részét így átirányíthatnák az ország belsejébe, hogy a koronavírus-járvány megfékezés érdekében hozott korlátozások betartását ellenőrizzék. A törvénycikk aktiválásához kétharmados többségre van szükség a parlamentben, azt azonban, hogy napirendre kerülhessen, legutóbb nem támogatta a parlament illetékes bizottsága. A törvényt még 2015 októberében, a migrációs válság csúcspontján fogadták el. A javaslat határozott időre szólt, legfeljebb három hónapra, a hosszabbítás lehetőségével.
A belügyminiszter újságíróknak azt mondta: amennyiben mégis sikerül napirendre tűzni a törvénycikket, és a parlament megfelelő arányban támogatja azt, 150 főről 500-ra növelnék a katonaság létszámát a határokon, amivel egyetért a rendőrség és a határmentén élő állampolgárok is, akik félnek a migránsoktól. A törvénycikk aktiválásnak legnagyobb ellenzői a baloldali ellenzéki pártok. Azzal érveltek ellene, hogy ha a katonák rendőri felhatalmazást kapnak, a szlovén állampolgárokkal szemben is felléphetnek. A kormány az ettől való félelmet abszurdnak nevezte.
(MTI)
A zene már senkit sem érdekel, a politika vette át az uralmat: Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia is azonnal visszalépett, miután kiderült, hogy Izrael is indulhat.
Az FPÖ elnöke egyértelműen letette a garast Szlovénia, Szlovákia és Magyarország reformja mellett.
Igenis érdemes felvenni a kesztyűt a trendinek és nyugatosnak vélt életellenes gondolatokkal szemben.
Szlovéniában sorsdöntő választást tartanak vasárnap.
A magyar válogatottnál a szomszédos országok csapatai közül csak Szlovénia szerepelt gyengébben a világbajnoki selejtezők során.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
„Szomorú, hogy úgynevezett felelős európai politikusok tesznek ilyen kijelentéseket a 21. században” – mondta a külügyminiszter.
Az elődöntő a tét.
