Véget nem érő viták övezik a Bundestag képviselőinek a létszámát

A német Bundestagnak a jelenlegi törvényi keretek alapján nincs egy előre meghatározott létszáma. A választási rendszer – sajátosságánál fogva – lehetővé teszi extra kompenzációs helyek kiosztását a parlamentben. Így a Bundestag végső létszámát csak az adott ciklus kezdetén ismerhetjük meg, miután a szavazás véget ért. Ennek a sajátos választási rendszernek a 2008-as Szövetségi Alkotmánybíróság határozata szolgál jogalapul. A döntés óta minden ciklusban több képviselő kap helyet a német törvényhozásban.

A választójogi törvény tervezett módosítása már régóta meghatározó téma a német belpolitikában, azonban az ügyben eddig nem született érdemi döntés. Ugyanakkor, ha a képviselők nem tudnak kompromisszumot kötni a tárgyalások során, a 2021-es választásokat követően a képviselők létszáma akár 800 fő fölé is emelkedhet, ami – a kritikusok hangok szerint – már nehezíti a demokratikus működést. 

A baloldali pártok köztük a Zöldek és a Linke azt szorgalmazták, hogy csökkentsék a választókerületek számát, az SPD pedig 690 főben maximalizálná a Bundestag-képviselők létszámát. A CDU/CSU ugyanakkor nem támogatja a választókerületek csökkentését.
A CDU és CSU igyekszik megőrizni a jenlegi választókerületek számát, mivel ők szerzik meg a legtöbb egyéni mandátumot. A pártszövetség azon a véleményen van, hogy nem a választókerületek száma, hanem éppen hogy a listás kompenzációs mandátumok okozzák a képviselők számának növekedését.  

Ennek ellenére a CDU-val szemben álló FDP és más balliberális pártok közösen indítványozták, hogy a Bundestag képviselőinek felső korlátja 630 fő legyen, valamint az egyéni körzetek száma ne haladja meg a 250-et. Az ellenzék tagjai szerint a CDU és CSU elutasítja a kompromisszumos megoldást, mert a törvénymódosítás következményeként mandátumokat veszítenének el. Az SPD egyelőre nem nyújtotta be hivatalos indítványát az üggyel kapcsolatban, amit szintén nehezményeztek az ellenzéki összefogás részéről. Az SPD álláspontjáról csupán a sajtóból lehet értesülni. Thomas Opperman, a Bundestag SPD-s alelnöke azonban nem bizakodó a választójogi kérdés kapcsán, csupán a képviselők számának a korlátozásában reménykedik.

Az AfD álláspontja szerint pedig sem a baloldali pártoknak, sem pedig a kormányon lévőknek nincs érdekében érdemben változtatni a választójogi törvényen, ezért látszat előterjesztéseket javasolnak. 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.