Az Egyesült Államok csütörtökre virradóra először a schengeni övezet, vasárnapra már az Egyesült Királyság és Írország területéről is megtiltotta a külföldiek beutazását egy hónapra, emiatt a legtöbb európai és amerikai légitársaság is jelentős kapacitás-csökkentést hajtott végre, a nyugati parti városokba alig lesz európai, közvetlen járat, de teljesen nem szűnt meg a transzatlanti forgalom.
A Lufthansa tájékoztatása szerint márciusban és áprilisban a járatok felét, mintegy 40 ezer járatot törölt előzetesen, de további intézkedésekre lehet számítani. A német légi társaság állami segítséget kért azon országoktól (Németország, Ausztria, Svájc, Belgium), ahol bázist üzemeltet. Az Air France dolgozói 80 százalékát részmunkaidőben foglalkoztatja tovább, a KLM 2000 munkavállalót küldött el. Alex Cruz, a British Airways vezérigazgatója azt mondta, a cég megmentése érdekében soha nem látott mértékű repülőgép-kivonást és elbocsátást kell végrehajtani. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előzetesen azzal számolt, hogy a légiközlekedést mintegy 113 milliárd dollár kár érheti. Alexandre de Juniac elnök-vezérigazgató azonban pénteken a Reutersnek nyilatkozva már azt mondta, ennél nagyobb mértékű lehet a kár, és a kormányok segítségét kérte, ellenkező esetben csődhullám söpör végig a légiközlekedési iparágban.
Az MTI megkeresésére a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) azt közölte, hogy az elmaradó utasok, illetve törölt járatok miatt egyetlen negyedév alatt 4,5 milliárd euróval csökkenhet a repülőterek bevétele a tervezetthez képest.