Törökország soha nem volt és most sincs abban a helyzetben, hogy „könyörögni kényszerüljön” az uniónak – jelentette ki a török külügyminiszter.
A Törökország és az Európai Unió (EU) közötti 2016-os migrációs megállapodást a migránsok jelenlegi szükségletei és a mostani szíriai helyzet fényében „frissíteni kell” – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden Ankarában az Anadolu török állami hírügynökségnek, egy nappal azután, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök az EU központi intézményeinek vezetőivel tárgyalt Brüsszelben a kérdésről. A tárcavezető rámutatott: a kiegészítő rendelkezéseknek figyelembe kell venniük az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban uralkodó humanitárius helyzetet, valamint a 2016 augusztusát követően végrehajtott szíriai török hadműveleteket, amelyek következtében biztonságos területek jöttek létre az arab ország északi részén. Cavusoglu az idlíbi harcok miatt otthontalanná vált emberekkel kapcsolatban arról számolt be, hogy a török segélyszervezetek eddig 1500, papírtéglákból összerakott, 25-30 négyzetméteres házat építettek a számukra a térségben.
A török diplomácia vezetője az előző napi brüsszeli munkalátogatás nyomán megalakított török-uniós tárgyalócsoportot illetően azt mondta: Ankara kész a konstruktív munkára, de őszinteséget vár Brüsszeltől. Törökországgal szemben az „időhúzás korszaka véget ért, a kapcsolatok fenntartása érdekében cselekedni is kell” – szögezte le. A csoport egy ütemterv lefektetésén dolgozik – közölte a miniszter, és kifejezte abbéli reményét, hogy a március 26-án kezdődő EU-csúcstalálkozóig megszületik a megállapodás. Cavusoglu hangsúlyozta, hogy szerinte az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva, különösen akkor, ha a közösség „globális tényező akar lenni”. Törökország soha nem volt és most sincs abban a helyzetben, hogy „könyörögni kényszerüljön” az uniónak – tette hozzá.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Ankara eddig 2,7 milliárd eurót kapott meg abból az összesen 6 milliárdos támogatásból, amelyet az EU-nak legkésőbb 2018 végéig át kellett volna utalnia a menekültek ellátására. Cavusoglu az európai bürokráciát és a vonatkozó projektek kiírását okolta a lassú folyósításért. Brüsszel és Ankara 2016. március 18-án abban egyezett meg, hogy Törökország feltartóztatja a migránsokat, és visszafogadja az Európai Uniótól azokat, akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre, az EU pedig a visszaküldöttekért cserébe – először egy 72 ezres kontingens erejéig – legálisan átvesz Ankarától szíriaiakat, és hatmilliárd euróval hozzájárul a törökországi menekültek ellátásához. A megállapodás a török állampolgárok schengeni vízummentességét, Törökország uniós csatlakozási folyamatának felélénkítését és a vámunió fejlesztését is kilátásba helyezte.
Az utóbbi másfél hétben a török-görög szárazföldi határon kialakult migrációs helyzettel összefüggésben Cavusoglu úgy fogalmazott: „ő szégyelli magát a görög hatóságok helyett bánásmódjukat látva.” „Ráadásul civilizációról, demokráciáról papolnak, és emberi jogokból is próbálnak kioktatni bennünket” – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy „ha Törökországban történt volna ilyen, az egész világ felháborodott volna”. Cavusoglu nyomatékosította, hogy Európa határai nem a görög-török határnál, hanem Törökország délkeleti, szíriai, iraki, iráni határainál kezdődnek.
(MTI)
Jeffrey Sachs szerint Magyarország olyat vitt véghez, ami senki másnak nem sikerült: egyszerre élvezi Washington és Moszkva bizalmát. Az elemző rámutatott: a brüsszeli támadások dacára a magyar miniszterelnök zseniális stratégiája tette megkerülhetetlenné Budapestet, ahol hamarosan a világbéke születhet meg.
Az adat bizonyítja a kormány gazdaságpolitikájának hatékonyságát.
Miközben amerikai források szerint Kijev állhat a finomító rejtélyes robbanása mögött, az EU példátlan módon alázza meg a magyar diákokat az Erasmus-botránnyal. A feszültség akkora, hogy már Románia is pánikba esett: Bukarestben attól félnek, ha velünk végeztek, ők lesznek a következő áldozatok. Mutatjuk, hogy melyek voltak november legolvasottabb cikkei a Mandineren.
„Nekünk, magyaroknak nincs szükségünk sem engedélyre, sem pedig mandátumra. Sem Brüsszelből, sem Berlinből” – mondta Szijjártó Péter.
Oroszország a legmagasabb hírszerzési csatornán keresztül adta át Törökországnak a saját békekoncepcióját – Ankara pedig máris kész helyszínt biztosítani a tárgyalásokhoz.
A harminc napos modellek alapján most már kirajzolódik, mire készülhetünk Szenteste.
Dmitrij Peszkov elárulta, mi történt.
