A röpködő békegalamb hete
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
Mindkét oldalon vannak veszteségek – jelentették be Ankarában.
Legkevesebb négy török katona meghalt, további kilenc pedig megsebesült, egyikük súlyosan a szíriai kormányerők tüzérségének intenzív lövéseitől az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban – közölte hétfőn a török védelmi minisztérium. A beszámoló szerint Törökország erősítésnek küldött Idlíbbe katonai egységeket azzal a céllal, hogy megakadályozza az ott folyó harcok folytatódását. A tárca aláhúzta: a damaszkuszi erők annak ellenére adták le a lövéseket, hogy Ankara a katonák tervezett pozíciójáról előzetesen tájékoztatta őket.
Megvolt a török válaszcsapás
A minisztérium hozzátette: a török tüzérség a szükséges mértékben azonnal válaszolt a szíriai támadásra, „bemért, valamint megsemmisített célpontokat a térségben”. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hétfőn hivatalos Twitter-fiókján az Idlíbre vonatkozó nemzetközi megállapodás megsértésének nevezte a szíriai tüzérség lövéseit. Hozzátette: „az elkövetők meg fognak fizetni” ezért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök később Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Ukrajnába indult hivatalos látogatásra. Arról számolt be, hogy Törökország mindig válaszolt és válaszol a támadásra. Erdogan közölte, hogy a műveletben a török tüzérség és a légierő F-16-os vadászbombázói vesznek részt. Az első adatok szerint 30-35 ellenséges szíriait „ártalmatlanítottak” – mondta, hozzátéve, hogy eddig 46 szíriai célpontra 222 tüzérségi lövést adtak le. „Azok, akik ilyen alattomos támadásokkal próbára teszik Törökország eltökéltségét, rá fognak jönni, hogy nagy hibát vétenek” – hangoztatta.
Idlíb tartomány a szíriai lázadó fegyveresek utolsó bástyája, amely ellen a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak offenzívát orosz támogatással. Ankara, amely a mérsékelt felkelő milíciákat támogatja a konfliktusban, 2017-ben arról állapodott meg Moszkvával, hogy feszültségcsökkentési övezetet alakítanak ki Idlíb tartomány peremén, a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó korábbi demarkációs vonal mentén. Az egyezményt követően Törökország tucatnyi megfigyelőpontot állított fel a zónában, ám az előrenyomuló damaszkuszi csapatok ezek közül néhányat azóta már gyűrűbe zártak. A műveletek ráadásul az utóbbi hetekben annak ellenére fokozódtak, hogy Törökország és Oroszország idén január 12-én tűzszünetről egyezett meg.
Már nem Moszkvával akar tárgyalni Ankara
Erdogan a hétfői sajtótájékoztatón az orosz illetékesekhez intézve szavait – egy meglepő fordulattal – kijelentette, hogy nem ők, hanem a damaszkuszi rezsim Ankara tárgyalópartnere. Egyúttal arra szólította fel Moszkvát, hogy „ne álljanak Törökország útjába”. Erdogan jelezte: a török illetékesek egyeztetnek orosz hivatali kollégájukkal, de ha ezek a megbeszélések „nem hozzák meg a kívánt eredményt”, személyesen magyarázza el Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „a helyzet komolyságát”. Erdogan pár nappal korábban, pénteken már közölte, hogy ha Idlíbben a helyzet nem normalizálódik záros határidőn belül, és Ankarának nem marad más választása, akkor katonai erőt fog alkalmazni. Erdogan, akinek országa már így is 3,6 millió szíriainak nyújt menedéket, a közelmúltban többször kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az idlíbi bombázások elől több százezer ember indult meg a török határ felé.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Erdogan bírálataira reagálva tagadta, hogy Moszkva nem teljesítené maradéktalanul a feszültségcsökkentési övezettel kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Idlíb nagy részét a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve az Ankara támogatását élvező, mérsékelt ellenzéki fegyveres csoportok tartják ellenőrzésük alatt. A szíriai rezsim és Oroszország mindegyiket terroristaként kezeli.
(MTI)