A volt belga miniszterelnök Abiy Ahmed, etiópiai vezető meghívására érkezett Addisz-Abebába, ahol vasárnap este vacsorán vett részt az Afrikai Unió államainak vezetőivel. A rendezvény nem volt sajtónyilvános, a Politico azonban közzétette Michel beszédének részleteit. „Európának és Afrikának a közös kihívásokra kell összpontosítani, a globális felmelegedésre, és a digitális forradalomra. A változó Európa friss szemmel tekint Afrikára – tisztelettel, optimizmussal, és bizalommal” – mondta.
Michel ezután gratulált az etióp miniszterelnöknek a Nobel-békedíjhoz, amelyet Abiy az Eritreával hosszú ideje fennálló konfliktus megoldása miatt kapott, majd kifejezte Afrika iránti elköteleződését. „Azért vagyok itt, hogy tanúsítsam Európa változását. 27 ország nevében beszélek, amely közül 22-nek nem voltak gyarmatai. Nem akadályozza őket a múlt terhe.” A tanács elnöke kicsit szépített a számokon, mivel öt helyett hét ország is rendelkezett afrikai gyarmatokkal a közelmúltban: Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország, és Portugália.
Bár Michel egész Európa nevében beszélt, a Politico kitért saját országára is. Néhány évvel ezelőtt (Michel miniszterelnöksége idején) ugyanis az ENSZ jelentése szerint az állami szervek felől rasszizmus volt megfigyelhető Belgiumban, amelyet a világszervezet a gyarmati örökségre vezetett vissza. A belga kormány viszontválaszában elismerte a vádakat, de leegyszerűsítésnek minősítette a gyarmati múlttal való magyarázatot. „Belgium megbékél gyarmati múltjával, de ez egy fokozatos és folyamatban lévő ügy” – közölte közleményében akkor a belga kormány.
Beszédje végén Michel a jövőbe tekintett: „Afrika egy vibráló, fiatalos energiával teli, a lehetőségek kontinense. Most egy új évtized hajnalán állunk, készen az együttműködésre. Éljen a szövetség Afrika és Európa között” – zárta beszédét az Európai Tanács elnöke.