Ki mondja meg, hogy ki a jobboldali seggfej? – Boris Palmer a véleményszabadságról

Egy felmérés szerint a németek 63%-a úgy gondolja, vigyázni kell azzal, mit mond az ember a nyilvánosság előtt. Ezen adat tükrében ült le beszélgetni Dr. Ferdinand Kirchhof, a német Alkotmánybíróság egykori alelnöke, és Boris Palmer, Tübingen városvezetője csütörtök este a Tübingeni Egyetemen. Boris Palmer (1972) a német Zöldek politikusa, 2007 óta a baden-württembergi Tübingen polgármestere. Palmer  a zöld mainstreamnél jóval rendpártibb és migrációkritikus kiszólásai miatt különutas politikusnak számít pártjában és a közvéleményben. Róla szóló portrénkat itt olvashatják.

Dr. Kirchhof, akinek az Alkotmánybíróságon is a véleményszabadság volt a szakterülete, először jogi úton közelítette meg a kérdést. Kiemelte, a véleményszabadság az egyik legfontosabb alapjog, a demokrácia egyik alapértéke, és szorosan összefügg a  a sajtó- és médiaszabadsággal, a gyülekezési szabadsággal, a vallásszabadsággal és a tudomány szabadságával is. Kirchhof megvitatandó területként említette politikai korrektséget, amely korlátok közé szorítja a véleménynyilvánítás szabadságát.

– fejtette ki Kirchhof. Azonban sokakat kirekesztenek, megbélyegeznek véleményük miatt, így egyre kevesebben mernek nyilvánosan véleményt nyilvánítani. „Egy demokráciában minden oldal szabadon ki kell fejthesse a véleményét” – tette hozzá. Jelentős problémának nevezte még, hogy bár a politikában túlnyomó többségben legitim vélemények állnak szemben egymással, az emberek ezt megkérdőjelezik, elzárkóznak az érdemi vitától.

Tübingen télvíz idején

Boris Palmer némi késéssel futott be. Elhúzódott a városi közgyűlés ülése – szabadkozott –, majd elnézést kért azért is, hogy a jelenlévők nem fognak érdemi vitát látni, mert gyakorlatilag szó szerint egyetért az előtte szóló szavaival.

Palmer először saját példájával hozakodott elő. Amikor 2015-ben megírta híres „Wir schaffen das nicht” bejegyzését a Facebookon – egy hírre reagált, miszerint naponta 10 ezer migráns érkezik Németországba –, őt is egyből megbélyegezték. „Nem a tényekről volt szó, hanem a morálról.” Szerinte az emberek nem arról beszéltek, hogy igaza van-e, vagy nincsen, hanem erkölcsi szempontból közelítették meg a kérdést, és

Azóta viszont sokat változott a német társadalom véleménye a kérdésben – tette hozzá.

Tudni kell Boris Palmerről, hogy igen megosztó személyiség, különösen a város fiataljainak körében. A beszélgetés egyik pontján magasba került egy Palmer személyét kritizáló tábla is. „Pontosan erről beszéltem – reagált a polgármester – ez történik azzal, aki kimondja a véleményét. Kiközösítik, sarokba állítják, egy olyan jobboldali pozícióba szorítják, ahonnan többé már nem számít a véleménye. És ezt sok-sok millió ember követi figyelemmel. Látják, hogy ez történik azzal, aki ezen a véleményen van.”

Palmer hozzátette: „Egyesek erkölcsileg felhatalmazva érzik magukat arra, hogy meghatározzák, mi az, ami még megengedhető egy politikai vitában, és mi az, ami már nem. Ezzel a demokratikus vita alapszabályait helyezik hatályon kívül.”

A véleményszabadság elnyomásából profitál az AfD Németországban, de ide köthető a Trump-jelenség is Palmer szerint.

Példaként említett egy frankfurti professzor a fejkendő témakörében szervezett konferenciájának meghiúsulását, amely egy fontos és aktuális témát feszegetett volna, de a kezdeményezést rasszistának titulálták és ellehetetlenítették. Megemlítette azt is, hogy a fiatalok az AfD alapító Lucke professzor egyetemi előadását sem tartják legitimnek, és bojkottálják azt.

– „Igen, mert Lucke egy seggfej” – kiabálta be valaki a hallgatók soraiból.

– „Csodálatos! Nem is kell bemutatnom a jelenséget, megmutatkozik az magától” – reagált Palmer, majd megszólította a bekiabálót: „Ön azt mondja, hogy Luckének nincs legitimációja, hogy előadást tartson, mert egy jobboldali seggfej. Ilyenkor felmerül a kérdés: ki dönti el, hogy ki a jobboldali seggfej?”

Boris Palmer szerint senki nem lehet abban a helyzetben, hogy egyszerűen, érvek nélkül jobboldali seggfejnek minősítsen valakit, megbélyegezve és kiközösítve őt a vitából. A közönség soraiból közbeszóló hozzátette: zsidó családi háttérrel rendelkezőként veszélyesnek tartja az AfD-t, és ezért nem tartja problémának ezt a jelenséget. Palmer válaszában elmondta: tiszteli a közbeszóló félelmét és érti is, hiszen saját nagyapja is zsidó származású. A polgármester szerint azonban nem lenne jó, ha „a náciktól való félelmünkben alkotmányos alapjogainkat, szabadságunkat adnánk fel, a tudomány és a kutatás szabadságát, a véleményszabadságot”. Hozzátette: „Ha ennyire gyengének tartjuk magunkat, már veszítettünk is.”

A beszélgetés második felében a közönség kérdései következtek. Itt szóba került az internetes véleménynyilvánítás kérdése. Dr. Kirchhof elmondta: az internet megjelenésével egyidejűleg ő a viták és a vélemények pluralizálódására, sokszínűsödésére számított. Ennek azonban pont az ellenkezője következett be:

Problémának nevezte a névtelen rágalmazók széles körét is. Szerinte meg kéne fontolni egy olyan szabályozást, amelynek következtében mindenkinek vállalnia kéne a saját arcát a véleményéhez.

Egyes kérdezők méltatták a beszélgetés által felvetett szempontokat, meglátásokat; volt azonban olyan is, aki már azért is durván beleszállt a szervezőkbe, amiért az esemény létrejött, és azon éppen Kirchhof és Palmer szólalhatott meg.

Az utolsó, politikai korrektségre vonatkozó kérdésnél Palmer kifejtette: ha valaki azt javasolná, hogy gázosítsunk el minden zsidót, azt a jelenlegi jogszabályok és az intézményrendszer csírájában lenne képes elfojtani. A politikai korrektség a polgármester szerint nem a szélsőségesek béklyója, hanem az elé gördít akadályt, hogy az emberek szabadon fogalmazhassák meg egyéni véleményüket.