A politikus szerint „Magyarország és Lengyelország »piszkálása« mindenféle európai szerv kedvenc cselekvésévé vált”.
A lengyel kormány védeni fogja az állam érdekeit a lengyel igazságügyi reform, valamint az uniós költségvetési terv kapcsán – hangsúlyozta Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter csütörtökön Varsóban, reagálva az Európai Parlamentnek a lengyel és a magyar jogállamiságról tartott szavazására.
Ziobrót a sajtótájékoztatóján kérdezték meg, nem tart-e attól, hogy a Lengyelországot és Magyarországot elmarasztaló állásfoglalás nyomán csökkennek majd a Varsónak járó források a készülő uniós költségvetésből. A miniszter, utalva arra, hogy az Európai Unió (EU) költségvetését csak egyhangúlag lehet jóváhagyni, közölte: nincsenek ilyen aggodalmai.
Aláhúzta: a kormány továbbra is kész „határozottan védeni a lengyel méltóságot és a lengyel érdekeket”, „keményen tárgyal” majd az uniós költségvetésről is, úgy, hogy az megfeleljen Lengyelország elvárásainak, valamint az uniós alapszerződés alapján neki járó jogoknak. Varsó „asszertív módon” fogja bemutatni az igazságügy megszervezésére vonatkozó érveit is, e téren véghez viszi a reformokat, „annak ellenére, hogy egyesek megpróbálják rákényszeríteni gyarmatosító gondolkodásukat” – fogalmazott Ziobro.
A tét a szuverenitás
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szenátora, Marek Pek csütörtöki nyilatkozata szerint „Magyarország és Lengyelország »piszkálása« mindenféle európai szerv kedvenc cselekvésévé vált”, a tét viszont „mindenekelőtt a két ország szuverenitása”.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához tartozó PiS EP-képviselői strasbourgi sajtóértekezletükön azzal vádolták a csütörtöki indítványt támogató lengyel ellenzéki képviselőket, hogy az ország érdekei ellen cselekedtek.
Az indítvány mellett szavazó fő lengyel ellenzéki párt, az Európai Néppárthoz tartozó Polgári Platform (PO) nevében felszólaló Andrzej Halicki szerint „az EU-nak erősebbnek, nem pedig gyengébbnek kell lennie”, Lengyelországban pedig – mint mondta – a bíróságok függetlensége terén sértik az uniós alapszerződéseket.
A lengyel baloldal üdvözölte az EP állásfoglalását
A strasbourgi indítványt felállva tapsolta meg sajtóértesülések szerint Robert Bierdron EP-képviselő, melegjogi aktivista, a lengyel baloldal államfőjelöltje. Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy szükség van egy új jogállamisági mechanizmus kidolgozására.
A 7-es cikk szerinti eljárást Lengyelország esetében az Európai Bizottság 2017 decemberében kezdeményezte a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok betartása terén tapasztalt problémák miatt.
(MTI)
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Elhallgattatnák az unióval kritikus hangokat.
Fabrice Leggeri arról is beszélt az MCC eseményén, hogy bár minden jogszabály adott, az EU-s intézmények egyszerűen nem akarják megállítani a migrációt.
Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
„Több és élesebb eszközt akarunk a nem megfelelően viselkedő országokkal szemben” – mondta Magdalena Andersson.
A Bors megszerezte az Országos Mentőszolgálat jegyzőkönyvét.
Ugyanakkor keveseket foglalkoztat az EP-választás kimenetele.
